Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


Az összetett elmélet

Ez az elmélet a perszonalitás és az állam önvédelmének elvét kombinálta, amely a gyakorlatban azt jelentette, hogy a bűntett alanyi és tárgyi oldalát egyaránt figyelembe vette. E teória szerint alapvetően két körülmény határozza meg az állam büntetőhatalmát. Figyelembe kellett venni, hogy az adott személy az állam állandó vagy ideiglenes alattvalója (subditus perpetuus vel temporarius) és azt, hogy a sértett jogtárgy az adott országhoz tartozott, a „status jogrendjének egy alkatrészét” (Zugehörigkeit des verletzten Rechtsgutes) képezte.1589

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave