Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


Az ünnepélyes honfiúsítás Erdélyben

Erdély területén eltérő rendelkezések voltak érvényben, amelyek a partikuláris szokásjogok eredményeként alakultak ki. A legfontosabb szabályokat az Approbaták tartalmazták. A honosítást itt is az országgyűléstől kellett kérni. Az eskü letételét és a honosítás tényének törvénybe foglalását szintén követelményként fogalmazták meg. A honosítási díj összegét kezdetben 1000 aranyforintban állapították meg. A felsorolt feltételek teljesítése után a honfiú a fejedelemtől honfiúsítási okmányt kapott.152 Erdélyben a honpolgári jog élvezete a három nemzettől (a magyar, a szász és a székely) és a négy bevett vallástól (római és görög katolikus, református, lutheránus, unitárius) függött.153 Wenzel 1848 előtt különbséget tett Erdély területén a honfiakon belül az „egyesült-nemzetbeliek” és a „nem egyesült-nemzetbeliek” között.154

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave