Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Kiadatás Ausztria és Magyarország viszonylatában

A kiadatás alapját a két ország kormánya által 1800-ban kötött megállapodása képezte.1657 A viszonosság elvét a kiadatás tekintetében is érvényre juttatták.1658 Kiadták azt az elkövetőt, akit az osztrák bíróságok a magyar állam területén kívül elkövetett bűntett vagy vétség miatt ítéltek el, vagy azok valamelyikének elkövetésével vádoltak. Kihágás esetében a magyar kormány nem engedélyezte a kiadatást, amelynek értelmében az osztrák fél is hasonlóképpen járt el. Kivételt képeztek azok a bűntettek vagy vétségek, amelyeket a Csemegi-kódex 7. § második bekezdésében rögzítettek. Ebben az esetben kiadásról nem lehetett szó. Minden más esetben is csak akkor, ha a cselekmény mindkét állam büntető törvénykönyve szerint bűntettnek vagy vétségnek minősült.1659

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero