Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Az állampolgárság megszerzése

A törvényjavaslat a honosítás két formáját fenntartotta a rendi időszakból. Az ünnepélyes honfiúsítás esetében továbbra is megkívánták a honosítandó személytől, hogy a haza érdekében kiemelkedő érdemeket mutasson fel. A hallgatólagos honfiúsítás esetében feltételként írták elő, hogy az érintett tíz éven keresztül az országban lakjon. Elegendő volt öt év abban az esetben, ha a kérelmező a honosítás feltételeinél meghatározott kivételes szabály alá esett. A magyar honpolgárságát elvesztett személyek gyermekeinek a törvényjavaslat megengedte a visszahonosítást, ha már visszaköltöztek Magyarországra.240 A főrendek is felvetették, hogy a törvény elfogadását követően ki gyakorolhatja a honosítás jogát. Az országgyűlés és a törvényhatóság szerepét vitatták e tekintetben.241 A főrendek szerint különbséget kellett tenni az indigenatus és az incolatus között. Az utóbbi alatt értették a törvényhatóságok honosítási jogát.242 A törvényjavaslat a rendi időszak állampolgársági rendszerét tartotta volna fenn.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero