Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Az állampolgársági jog a kiegyezést követően (1867–1879)

A magyar kormány egy új, a korábbi alkotmányos gyakorlatban nem ismert honosítási eljárást léptetett életbe. Erre azért volt szükség, mert az egyszerű honosítás gyakorlata eltérő volt, sok bizonytalan tartalmú és partikuláris szabályt kellett követnie. A belügyminiszterhez kellett fordulnia annak a személynek, aki magyar állampolgárságot akart szerezni. A törvényhatóságnál kellett benyújtani a kérelmet, amely az állampolgárság odaítélését javasolhatta. A belügyminiszter abban az esetben honosította a kérelmezőt, ha vagyoni, politikai és erkölcsi tekintetben megfelelt az előírásoknak. Ebben az esetben is megkívánták, hogy a leendő magyar állampolgár esküt tegyen.298 A belügyminiszter a kérelmeket részletesen megvizsgálta és ennek megfelelően döntött.299 Ezek az alaki szabályok már előre jelezték az új állampolgársági jog kialakulását és rendszerét.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero