Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


A ius soli elve

A ius soli elve alakult ki történetileg később, mert az állampolgárság szempontjából fontos hűséget és lekötelezettséget az adott területen történő születéshez kapcsolták.466 A gyermekek a ius soli elve alapján a születési hely állampolgárságát szerezték meg, tekintet nélkül szüleik állampolgárságára. Ezt nevezték a területiség elvének az állampolgársági jogban.467 Ez az elv általában subsidiarius jelleggel érvényesült a ius sanguinis elve mellett. Abban az esetben, ha a szülők állampolgárságát nem lehetett megállapítani, kisegítő jelleggel a ius soli elvét alkalmazták, hogy elkerüljék, megakadályozzák a hontalanság kialakulását.468 A ius soli és a szuverenitás elve szorosan kapcsolódott egymáshoz.469

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave