Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


Az állampolgárság fogalmának kialakulása

Az első állampolgársági törvényünk képviselőházi vitája alkalmával is felmerült az állampolgárság és a honpolgárság fogalmának kérdése. Az országgyűlés 1879. október 30-i ülésén került sor a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására. A törvényjavaslat címéhez Hoffman Pál azt a megjegyzést fűzte, hogy jobb lenne az állampolgárság helyett a honpolgárság kifejezést használni, hiszen ez „szokottabb s régibb idő óta használt kifejezés”.15 Ezt azzal indokolta, hogy rendi közjogunk nem ismerte az állampolgárság kifejezést. A mindennapi szóhasználatban és a joggyakorlatban is a „honfiúság” vagy „honpolgárság” terminológia volt elterjedve. Tisza Kálmán szerint helyesebb az állampolgárság kifejezés, hiszen ez jobban kifejezi az állam és polgára közötti viszonyt. Javaslatát a parlamenti többség is támogatta. A gyakorlatban az állampolgárság és a honpolgárság, honosság kifejezést szinonimaként használták.16

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave