A fogalmi meghatározás további pontosításokat és magyarázatokat kíván. A magyar nép nem egy nemzetiségből állt, hanem ahogyan Nagy Ernő fogalmazott „alá tartoznak mindazok, a kiknek sorsa, hogy a magyar államban találják meg állami létüket”.26 Jogi értelemben véve a nép és a nemzet fogalma történelmileg is különbözik egymástól. A közjogász úgy vélte, hogy a nemzet definíciójába bele kell érteni az államhatalom szerveit azok hatáskörével együtt. Véleménye szerint ez nem jelentette azt, hogy a nemzet szervezett, a nép pedig szervezetlen tömeg, „minthogy ez utóbbi is bír a vagyon, munkamegosztás s egyéb, különösen társadalmi motívumokból származó szervezettséggel, és viszonyítva is van az államhoz”.27 A nép fogalma alatt az állampolgárok számszerű összességét értette. A nemzetre úgy tekintett, mint az államot alkotó cselekvő népre. A nép ebben a fogalmi meghatározásban nem mint személy, hanem mint a jog alanya szerepelt. Ugyanezen az állásponton volt Csizmadia Andor is. A közjogi értelemben vett népet elhatárolta a statisztikai fogalomtól, mely utóbbi egy meghatározott időpontban az állam területén tartózkodó személyek összességét jelentette. A definíció magába foglalta a külföldieket is.28