Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


A horvát–magyar állampolgárság

Az osztrák honpolgárság mellett kiemelést érdemel még a horvátok jogi státusának állampolgársági szempontból történő megvizsgálása. Az első állampolgársági törvényünk szerint a Magyar Korona országaiban az állampolgárság „egy és ugyan az”.659 Ez azt jelentette, hogy Horvátország és Szlavónia lakosai magyar állampolgároknak minősültek. E területek is „Szt. István birodalmához” tartoztak.660 Az 1868:XXX. tc. 10. §-a értelmében az állampolgársági ügyekben való jogszabályalkotás a közös törvényhozást illette meg. Ezzel szemben a végrehajtás joga autonóm jogkörbe tartozott. A magyar–horvát kiegyezési törvény e rendelkezésének tett eleget az állampolgársági törvényünk, amikor kimondta, hogy a horvát bánt ruházza fel ugyanolyan jogkörrel, mint a magyar belügyminisztert azoknak a személyeknek a honosítása ügyében, akik Horvát-Szlavónország területén laknak.661 Az állampolgárság egysége jól mutatta, hogy nem létezett külön horvát állampolgárság, amely megfelelt a közjogi berendezkedésnek.662

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave