Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Az alattvalói jogviszony

Az állampolgársággal kapcsolatban csak azt a jogviszonyt lehetett vizsgálni és elemezni, amely az állam és polgára között jön létre. Ferdinándy szerint az ember kétféle viszonyban lehetett az állammal: egyrészt mint alattvaló, másrészt mint az állam hatalmának részese. Az első esetben csak kötelezettségek terhelték az illetőt. Köteles volt mindazt megtenni, amit az állam parancsolt, és tartózkodnia kellett minden olyan cselekedettől, amelyet a státus tiltott. Az egyéni szabadság ebben az értelemben csak ott jelentkezett, ahol az állam szabad teret biztosított. Ez abszolút uralmi viszonyt teremtett az állam és az alattvalói között. A cselekvési szabadság annak volt a következménye, hogy az állam bizonyos dolgokat megengedett polgárai számára. „Az ily viszonyt egyén és állam között, alattvalóságnak nevezzük.”57

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero