Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


A községi illetőség alaki jogi szabályai

Az illetőség megállapítása nem volt egyszerű feladat. „Illetőségi szabályaink bonyolultsága és célszerűtlen volta hozza magával, hogy az illetőség megállapítása iránti kereseteknél aligha akadnak hosszadalmasabb, kuszább és keservesebb ügyek.”822 Az illetőség megállapítása a közigazgatási szervek feladatkörébe tartozott. A hatóságok a következőket vették figyelembe az ügy eldöntésénél. Először is azt, hogy a kérelmező az illetőség megállapítása idején hol fizetett adót vagy hol született. Ha ez nem tisztázta a helyzetet, akkor azt vizsgálták, hogy az elmúlt öt évben hol tartózkodott. Ha ez sem vezetett eredményre, azt próbálták kideríteni, hogy hol találták meg, vagy hol vonult be katonának. Ha az egész család illetősége kérdéses, akkor elsősorban az apa illetőségét kísérelték meg kideríteni.823

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave