Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


A talált gyermekek állampolgársága

A talált gyermekek (lelencek) jogi megítélése szintén problémát okozott az állampolgársági jogban. A törvényjavaslat 19. § második pontja szerint, „a kik a magyar korona országai területén mint lelenczek találtatnak és neveltetnek, magyar állampolgároknak tekintendők”.918 A bizottság nem tért ki arra, hogy miért tekintették őket magyar állampolgároknak. Ebben az esetben vélelmezték, hogy szüleik magyar állampolgárok (nativi Hungari). A lelencek nem tartoztak a 19. §-ban felsoroltak közé, mert nem minősültek honosítottnak, születésük pillanatában megszerezték a magyar állampolgárságot, amelynek következtében nativi Hungarinak számítottak. A törvényjavaslat logikája szerint a 3. §-ba tartoztak. A 19. § első bekezdésében rögzítették, hogy az állampolgárság vélelme azokra vonatkozott, akik a Magyar Korona országai területén születtek.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave