Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században


A házasság megszűnésének jogkövetkezményei az állampolgársági jogban

A házasság megszűnése jelentős mértékben befolyásolta a felek állampolgárságát. A törvény szerint nem egyértelmű, hogy mi történik, ha egy magyar állampolgárságú nő külföldihez ment férjhez, de akár egyedül vagy férjével együtt Magyarországon maradt. A törvényesítés esetében az ország területének az elhagyását konkrétan rögzítették a törvény szövegében, ellenben itt nem szerepelt ez a szabály, amelyből azt a következtetést lehet levonni, hogy a külföldivel kötött házasság kiköltözés nélkül is megfosztotta a magyar nőt a honosságtól. Ez fordítva is igaz. A probléma csak akkor merült fel, ha az illető szabadulni kívánt a házassági kötelékből. Bontópert ugyanis csak ugyanolyan esetekben indíthatott Magyarországon, mint más külföldi állampolgár. Érvénytelenségi pert pedig csak abban az esetben, ha a házasságát Magyarországon kötötte, és férjét nem követte külföldre. Még bonyolultabb a helyzet, ha olyan állam polgára lett, ahol nem ismerték a házasság felbontását.958

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave