Imrényi András

A magyar mondat viszonyhálózati modellje


Brassai inchoativum-mondatzöm és É. Kiss topik-predikátum felosztása

Brassai legmaradandóbb szórendi felfedezése a mondat topik-komment tagolódása a magyarban és más nyelvekben, amely nála az „inchoativum” (később: „előkészítő rész”) és a „mondatzöm” fogalompárjában fejeződik ki. A mondat élén szereplő „igehatárzókról” (bővítményekről) azt tartja, hogy „a mondat értelmének a halló felfogásában mintegy alapot vetnek, tehát figyeltetők, előre készítők, a halló szellemi működését a szólóéval összekapcsolják” (Brassai 1860/2011: 54). Formai szempontból az inchoativumról két fő általánosítást tesz: „1) kezdi a mondatot, 2) accentusa nincs” (Brassai 1863/2011: 213) – akcentuson itt vélhetően főhangsúlyt vagy különleges nyomatékot kell érteni, hiszen például (5a) mondatkezdő eleme is megkapja a szokásos szó eleji hangsúlyát. További megfigyelése, hogy „[i]nchoativum majd minden magyar mondatban létezik, vagyis más szóval: ritka mondatnak van az első szaván az accentus. Úgyde az accentusos szóval kezdődő rész kivétel nélkül minden mondatban megvan; nevezzük hát ezt a fő részének, vagy, ha tetszik, »zöm«-ének. A mely mondatban hát inchoativum nincs, az egészen mondatzöm [...]. Az inchoativum typicus jellemzője az ismeretesség, a fő részé vagy zömé az ismeretlenség” (Brassai 1863/2011: 215).

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 425 8

A kötet célja annak megmutatása, hogy a hagyományos mondatábrázolásban tükröződő viszonyhálózati szemlélet megtartásával is lehetséges érdemi lépéseket tenni a szórend értelmezése felé. E lehetőség abból fakad, hogy a kifejezések disztribúciójáról nemcsak összetevős szerkezeti elemzéssel adhatunk számot, hanem úgy is, ha elhelyezkedésüket egymáshoz képest határozzuk meg, s a szórendet az elemi egységek közötti viszonyok mint forma-jelentés párok jelölői oldalához kötjük. A dolgozat fő megállapítása az, hogy a magyar mondat szerkezeti elemzésében a döntően alaktani eszközökkel jelölt mondatrészviszonyok (alany, tárgy stb.) mellett szükség van a hálózat olyan egyéb dimenzióit alkotó jelentésviszonyok feltárására is, amelyek jelölésében a szórend és a prozódia játszik kulcsszerepet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave