Imrényi András

A magyar mondat viszonyhálózati modellje


Igemódosítót, komplex határozatlan bővítményt tartalmazó magmondatok

E rész feladata, hogy az egyszerűbb igei állítmányoktól (106a,b) elmozdulva vizsgálat tárgyává tegye a puszta főnévi igemódosítót vagy komplex határozatlan bővítményt tartalmazó szerkezeteket (106c,d). Amellett fogok érvelni, hogy ezek a kifejezések is magmondatot (alapértelmezésben protoállítást) alkotnak az igével, amiből a következő rendszerezés adódik:

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 425 8

A kötet célja annak megmutatása, hogy a hagyományos mondatábrázolásban tükröződő viszonyhálózati szemlélet megtartásával is lehetséges érdemi lépéseket tenni a szórend értelmezése felé. E lehetőség abból fakad, hogy a kifejezések disztribúciójáról nemcsak összetevős szerkezeti elemzéssel adhatunk számot, hanem úgy is, ha elhelyezkedésüket egymáshoz képest határozzuk meg, s a szórendet az elemi egységek közötti viszonyok mint forma-jelentés párok jelölői oldalához kötjük. A dolgozat fő megállapítása az, hogy a magyar mondat szerkezeti elemzésében a döntően alaktani eszközökkel jelölt mondatrészviszonyok (alany, tárgy stb.) mellett szükség van a hálózat olyan egyéb dimenzióit alkotó jelentésviszonyok feltárására is, amelyek jelölésében a szórend és a prozódia játszik kulcsszerepet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave