Imrényi András

A magyar mondat viszonyhálózati modellje


Kitérő: a magmondat mint lánc

Az eddigiek során számos olyan példával találkoztunk, amelyben a magmondatot (alapértelmezésben: protoállítást) a függőségi ágrajz több csomópontja képviselte. Például a Mari szeletekre vágta a kenyeret mondatban a szeletekre vágta, a Mari fel szeretné hívni Jánost szerkezetben pedig a fel szeretné hívni minősült magmondatnak. Ez egy elemzési dilemmához vezet: az utóbbi mondatban a Mari a szeretné vagy a fel szeretné hívni alanya-e? Az alábbiakban azt a javaslatot teszem, hogy mindkettőé, amihez Gross és Osborne (2009) láncfogalmát hívom segítségül.

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 425 8

A kötet célja annak megmutatása, hogy a hagyományos mondatábrázolásban tükröződő viszonyhálózati szemlélet megtartásával is lehetséges érdemi lépéseket tenni a szórend értelmezése felé. E lehetőség abból fakad, hogy a kifejezések disztribúciójáról nemcsak összetevős szerkezeti elemzéssel adhatunk számot, hanem úgy is, ha elhelyezkedésüket egymáshoz képest határozzuk meg, s a szórendet az elemi egységek közötti viszonyok mint forma-jelentés párok jelölői oldalához kötjük. A dolgozat fő megállapítása az, hogy a magyar mondat szerkezeti elemzésében a döntően alaktani eszközökkel jelölt mondatrészviszonyok (alany, tárgy stb.) mellett szükség van a hálózat olyan egyéb dimenzióit alkotó jelentésviszonyok feltárására is, amelyek jelölésében a szórend és a prozódia játszik kulcsszerepet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave