Imrényi András

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

A tagadószó interakciója más operátorokkal

Mint a 2.2.2. fejezetben szó volt róla, a generatív elemzés elkülöníti a fókuszt és a tagadást (FP vs. NegP), főként disztribúciós érvek alapján. Az elkülönítés további oka lehet az is, hogy a fókuszról tehető főbb általánosítások egyikének nem felel meg a tagadószó: ez nem más, mint hogy a fókusz szerepre kijelölt összetevőt az ige bővítményei közül kell kiválasztani (vö. É. Kiss 1998a: 45, 50). Emellett még két lehetséges indokot említek: 1. a fókuszált összetevők egyértelműen XP-k, míg a tagadószó valószínűleg X0 szintű kategória az X’-elmélet szemszögéből, 2. a kimerítő azonosítás fogalmán alapuló fókuszértelmezés felől nézve nem világos, milyen szemantikai háttere volna a fókusz és a tagadás egységes kezelésének.

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 425 8

Nyelvészet

A kötet célja annak megmutatása, hogy a hagyományos mondatábrázolásban tükröződő viszonyhálózati szemlélet megtartásával is lehetséges érdemi lépéseket tenni a szórend értelmezése felé. E lehetőség abból fakad, hogy a kifejezések disztribúciójáról nemcsak összetevős szerkezeti elemzéssel adhatunk számot, hanem úgy is, ha elhelyezkedésüket egymáshoz képest határozzuk meg, s a szórendet az elemi egységek közötti viszonyok mint forma-jelentés párok jelölői oldalához kötjük. A dolgozat fő megállapítása az, hogy a magyar mondat szerkezeti elemzésében a döntően alaktani eszközökkel jelölt mondatrészviszonyok (alany, tárgy stb.) mellett szükség van a hálózat olyan egyéb dimenzióit alkotó jelentésviszonyok feltárására is, amelyek jelölésében a szórend és a prozódia játszik kulcsszerepet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero