Sólyom Réka

A mai magyar neologizmusok szemantikája


A metonimikus leképezések lehetséges típusai

A metonímia kognitív nyelvészeti alapú (elsősorban Lakoff [1987] és Langacker [1993] munkáin alapuló) meghatározását Kövecses–Radden 1998 és Radden–Kövecses 1999 a következő módon adja meg: „A metonímia olyan kognitív folyamat, melyben egy fogalmi entitás, a közvetítő (melyet gyakran »forrás«-nak hívunk), ugyanazon a kognitív modellen belül biztosít mentális hozzáférést egy másik fogalmi entitáshoz, a célhoz” (Kövecses–Radden 1998: 39; illetve Radden–Kövecses 1999: 21, idézi Panther–Thornburg 2003: 3; 2006: 185). A két fogalmi entitás közötti távolság meghatározó lehet az alakulat megértése szempontjából: „A metonimikusan összefüggő közvetítőfogalmak és célfogalmak alapvető jellemzője, hogy a fogalmi térben »közel« helyezkednek el egymáshoz: az alkotó az alkotáshoz, a szervezet földrajzi elhelyezkedése magához a szervezethez, az irányító az irányítotthoz” (Kövecses–Benczes 2010: 64).

A mai magyar neologizmusok szemantikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 426 5

A kötet a mai magyar nyelvben megjelenő neologizmusok szemantikai felépítését vizsgálja funkcionális-kognitív keretben. A szerző megadja a neologizmus több szempontú definícióját, eszerint a neologizmus olyan újszerű szerkezeti felépítésű nyelvi jelenség, melynek egy adott közlő és/vagy egy adott befogadó adott szituációban előzetes (vagy ilyen hiányában előzetesként értelmezett) tapasztalataihoz, ismereteihez és az ezekből fakadó elvárásaihoz viszonyítva újszerű jelentést és/vagy újszerű stílust tulajdonít. A neologizmusnak nevezett jelenségek a közlő-befogadó viszonyában, a nyelvhasználat során válnak jellemezhetővé, létrejöttükben és értelmezésükben változatos mentális és kognitív nyelvhasználói stratégiák érvényesülnek.

A dolgozat bemutatja a neologizmusok szemantikai szerkezetében szerepet játszó jelenségeket (metonímia, metafora, fogalmi integráció), majd tizennégy olyan, szinkrón szempontból aktívan létező neologizmus szemantikai szerkezetét tárja fel, amelyekkel kapcsolatban a nyelvhasználóknak konkrét, "hétköznapi" tapasztalata van. A nyelvhasználóknak egy-egy neologizmushoz fűződő viszonyát, a vizsgált szó (fel)ismertségét, szemantikáját segítenek feltárni a több mint 1200 adatközlő részvételével 2008 és 2011 között végzett kérdőíves felmérések, melyek eredményeit a szerző beépíti az elemzésekbe.

Sólyom Réka a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének oktatója, az ELTE-n működő Stíluskutató Csoport tagja. Jelen kötet az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában megvédett doktori disszertációjának átdolgozott változata.

Hivatkozás: https://mersz.hu/solyom-a-mai-magyar-neologizmusok-szemantikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave