Csatlós Erzsébet

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete


A tengerszorosok és idegen államok áthaladásának joga: a nemzetközi tengerszorosok

A tengerszoros olyan természetes vízi út, amely két nagyméretű vízterületet köt össze két szárazföldi terület között. Ide tartoznak a szigetcsoport tagjai közötti vízi utak (sound) is. A jogtudomány a XVII. században kezdett el élénken érdeklődni a szorosokon való közlekedés joga iránt, és már ekkor megoszlott a közvélemény a szabad áthajózás mellett érvelő Grotius és követői, valamint a szorosokon való állami joghatóságot hirdető Selden és Puffendorf hívei között.506 A legforgalmasabb tengerszorosokon a biztonságos közlekedés feltételeit már az 1800-as években egyezmények szabályozták,507 és napjainkban is számos esetben hatályban vannak ehhez hasonló szabályozások; ezekre az UNCLOS szabályai nem vonatkoznak.508

Az Arktisz nemzetközi jogi helyzete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 429 6

A kötet célja az Északi-sarkvidék nemzetközi jogi helyzetének tisztázása abban a kaotikus helyzetben, amelyet a nyersanyagéhes államok vetélkedése és az ezzel összefüggő megválaszolatlan jogi kérdések okoznak a jeges térségben. Vajon az Arktisz – elsősorban vízi – területére ugyanazok a jogi szabályok vonatkoznak, mint a Föld bármely más részére, vagy különleges adottságai speciális rendelkezések, esetleg új jogi kategóriák alkalmazását indokolják? A terület története ugyanis jogi szempontból az általánostól való eltérésre, így jogi bizonytalanságok halmazára épül. A mű a vitatott kérdéseket elemzi, áttekinti és értékeli a térségre vonatkozó jelenlegi parti állami szabályozást, illetőleg nemzetközi kooperációt, és ezek fényében a terület jogi helyzetére vonatkozó megállapítások tételén keresztül mutatja be az Arktisz nemzetközi jogi helyzetét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csatlos-az-arktisz-nemzetkozi-jogi-helyzete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave