Dér Csilla Ilona

Grammatikalizáció


Funkcionalista és formalista kutatások

A 20. század nyelvészetének döntő részét – kétharmadát – meghatározó formalista (strukturalista-generatív) nyelvelméleti irányzatok elsősorban a szinkróniára koncentráltak (vö. Robins 1999. 214; Bynon 1997. 99–100). Uralkodó helyzetüket jól jellemzi, hogy egészen az 1970-es évekig a történeti nyelvészeti kutatások legfeljebb másodlagos szerephez jutottak, az összehasonlító–történeti nyelvészet korábbi hegemóniájához képest pedig elenyésző volt az ilyen jellegű vizsgálatok száma. A század utolsó harmadában azonban az új nyelvleírási módok, iskolák, paradigmák – a természetes, a kognitív nyelvelmélet, a pragmatika – megjelenése, elterjedése megújulást hozott a történeti nyelvészet számára is. Innen nézve beszélhetünk ma a nyelvtörténeti kutatások egyfajta reneszánszáról, amelyen belül a grammatikalizációs kutatások különösen hangsúlyosak. Ladányi Mária fel is teszi a kérdést, hogy beszélhetünk-e már esetleg paradigmaváltásról a nyelvészetben? Úgy véli, hogy ha igen, akkor a formális szemlélet funkcionalista szemlélettel való felváltásáról van szó, és nem a generatív grammatika holista nyelvtanra történő cseréjéről (Ladányi 2005. 28). Elképzelhetőnek tartja azonban, hogy a funkcionalizmus felülkerekedése esetében sem annyira győzelemről, inkább integrálásról beszélhetünk, hiszen a funkcionális személet „nem zárja ki, csak szélesebb összefüggések közé helyezi a nyelvi struktúra rendszerszerű vizsgálatát” (Ladányi 2005. 28).

Grammatikalizáció

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 435 7

A grammatikai elemek kialakulásának legáltalánosabb módjaként ismert grammatikalizáció sokarcú nyelvi változás. Ennek részletes bemutatására tesz kísérletet a kötet, amelynek során a grammatikalizáció különböző definícióit, szemantikai-pragmatikai, illetve formai-szerkezeti vonásait is szemügyre veszi. Külön foglalkozik a grammatikalizációelmélet vitás kérdéseivel, amelynek meghatározó részét képezi a grammatikalizáció más nyelvváltozásoktól való elhatárolása, így a lexikalizációval, az újraelemzéssel, az analógiával, az exaptációval és a pragmatikalizációval való összefüggései. A számos magyar példával is illusztrált fejezeteket a magyar nyelv főbb grammatikalizációs folyamatait összefoglaló táblázatos rész zárja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/der-grammatikalizacio//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave