Keszler Borbála, Lengyel Klára

Kis magyar grammatika

A viszonyszók

A viszonyszók önállóan nem lehetnek mondatrészek, nem bővíthetők, nem toldalékolhatók; jelentésük vagy viszonyjelentés (például: a ház mellett, írni fog), vagy kommunikációs jelentés (például: tulajdonképpen mit csinálsz most?). A viszonyszók között vannak olyanok, melyeknek csupán képző-, jel-, illetve ragértékük van; ilyenek az összetett mondatrészek segédigéi és egyéb segédszavai (ügyes volt/lesz/marad; kétéves múlik/lenni/lévén; egymással való vitatkozás; a munka nehéz volta), az egyes igealakokhoz tartozó segédszavak (a fog segédige és a volna igei segédszó), a névutó (mellett, alatt), a névutómelléknév (alatti), a határozóvá tevő mint (mint tanár [állapothatározó] dolgozik az intézetben) és az igekötők (nézd meg, fűzd be). A viszonyszók másik csoportjába olyan szavak tartoznak, melyek nem toldalékértékűek, ezek lehetnek logikai és nyelvtani kapcsolóelemek, mint a kötőszók (és, hogy); kommunikációs, értékelő szerepű partikulák (egyáltalán, csak, bár); valamint névelők (a, egy) és tagadószók (ne, nem).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 059 964 1

Nyelvészet

A mű a magyar nyelvtan alapvető kézikönyve. A kötet rendszerezetten és közérthetően mutatja be a magyar nyelv felépítését és szabályait elsősorban a nyelvhasználat nézőpontjából. A grammatika modern nyelvleírási módszerrel közelíti meg az alaktan, szófajtan, szóalaktan és mondattan rendszerét. Hasznos alapmű az általános iskolai tanulóknak, a középiskolásoknak, az egyetemi hallgatóknak, valamint a magyar nyelvet oktató, tanító tanároknak.

A KIS MAGYAR GRAMMATIKA bőséges példatárral, sok táblázattal és elemzési gyakorlatok bemutatásával segíti használóit a magyar nyelvtani ismeretek elsajátításában, mélyítésében vagy éppen felfrissítésében.

Szerzői az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keszler-lengyel-kis-magyar-grammatika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero