Pikó Bettina, Keresztes Noémi

Sport, lélek, egészség

A sport kultúrája I.

A modern társadalomban a betegségspektrum eltolódásával, a krónikus betegségek egyre nagyobb számban való jelenlétének köszönhetően az életmód az úgynevezett biopszichoszociális modell keretében (Engel, 1977) mind fontosabb szerepet kap, hiszen a betegségokozó tényezők között az életmóddal és magatartással összefüggő tényezők szerepelnek az első helyen. Az egészségi állapotunkat befolyásoló tényezők 43%-a életmódunkkal van összefüggésben (Pikó, 2006a). Napjainkban a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a daganatos betegségek állnak az élen a halálozási statisztikákban, aminek okai igen összetettek, lefolyásukra pedig az életfeltételek, életesemények, az életmód, a lelkiállapot, külső és belső tényezők egyaránt hatást gyakorolnak (Kulcsár, 1998).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 463 0

Pszichológia

„Mens sana in corpore sano” – ép testben ép lélek, ahogy a régi latin mondás tartja, az eredete azonban az ókori görögökhöz nyúlik vissza, akik valóban jó példát mutattak a sport egészségvédő hatásaira. S bár a későbbi korok már nem voltak ilyen pozitív véleménnyel a testedzésről, napjainkban tudományosan is beigazolódott a sport betegségmegelőzésben játszott szerepe. Ugyanakkor a nyugati típusú, fogyasztói társadalomban egyszerre van jelen a testedzés igénye, amikor a testre való odafigyelés az önmegvalósítás eszközévé vált, és az inaktív életmód, amikor viszont a felgyorsult életritmusba sokak számára nem fér bele a fizikai aktivitás szépsége. Ahhoz, hogy a sport valóban hatékony egészségvédő eszközzé váljon minél többek számára, ismernünk kell a fizikai aktivitást meghatározó tényezőket, motivációkat, attitűdöket, a sport illeszkedését az életmód keretei közé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/piko-keresztes-sport-lelek-egeszseg//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero