Vértesy László

Jog és pénzügyek a bankszektorban

Általános rész

Magyar Királyság

Az elvesztett háború és annak következményei: a forradalmak, illetve a román megszállás a gazdasági élet egyetlen ágában sem okozott olyan rombolást, mint a pénzügy terén. Mégis, az első világháborút követően kezdődhetett meg az önálló hazai pénzügyi – fiskális és monetáris – politika, jog és tudomány fejlődése. A legfontosabb feladat a gazdaság stabilizálása volt, a korona értékének visszaállítása. 1921. július 11-én a XIV. törvénycikkellyel alapították meg a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet, amely az Osztrák–Magyar Bank forgalomban levő bankjegyeit államjegyekre cserélte, folytatta annak váltódiszkont-, lombard- stb. üzleteit, illetve a magángazdaság és az államkincstár szükségleteire további növekvő mennyiségű, fedezetlen államjegyet bocsátott ki. Hamarosan, a szanálási terv részeként 1924 áprilisában a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1924. évi V. törvénycikkel át is szervezték. 1926. december 27-vel megjelent az új nemzeti valuta, a pengő, amely 1927. január 1-jétől állandósult.1 A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) 1930-ban történt megalakulásától kezdve részvényese és aktív tagja mind a mai napig.2

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 481 4

Pénzügy és számvitel

Minden olyan könyv, tanulmány üdvözlendő, amely nemcsak a szakember, hanem az általánosan érdeklődő olvasó számára is egyébként bonyolult, felfoghatatlannak tartott jogi és pénzügyi ismereteket együttesen közérthető módon tárgyalja. E kettősség lényegét fejti ki közérthetően, kerülve, hogy a jogtudományi értelmezéseket „pénzügyesítse”, s fordítva: a pénzügyek területét sem hatja át a „jogászkodás”. Az etikai és vallási terület, az Egyház bevonása az interdiszciplinaritást még pregnánsabbá, teljesebbé teszi. A mű váza alapján könnyen követhető a szerző eljárása is: az általános, elméleti tételektől halad a konkrétumok, a valóság felé. S teszi mindezt könnyen emészthető terjedelemben, ami egy ennyire sokrétű munkánál külön elismerendő érdem. A könyv nem elfogult egyik szellemi irányzat mellett vagy ellen, határozottan a hármas – jogi, pénzügytani, etikai – összefüggések sokoldalú bemutatására törekedett. E törekvése példásan sikerült. Közelebb hozta az olvasót ahhoz, hogy egy összetett területet élvezetes formában jobban és teljesebben megérthessen. (Blahó András)

Vértesy László könyve a maga nemében egyedülálló a magyar pénzügyes könyvek piacán, mert egyszerre tesz kísérletet arra, hogy a jog és a pénzügyek diszciplínáját szinkronba hozza. Igen alaposan tárgyalja a kérdéskörét, legyen szó a pénzügyi szektor szereplőiről, prudenciális szabályairól, vagy éppen a felügyeletről, fogyasztóvédelemről. Nem hagyja figyelmen kívül a jogszerűség és igazságosság kérdésköreit, de még a vallás és pénzügyek kapcsolatának problematikáit sem. Külön értékelendő a banktörténeti rész, amely messze túlmegy az ilyenkor megszokott toposzokon. A „jogásziasnak” tekinthető kiindulópont ellenére a gyakorlatot is részletesen taglalja, és kiválóan rendszerezi a témakör(öke)t. A hagyományos megközelítéseknél jóval több értéket kaphat az olvasó, aki így könnyedén megértheti a bankrendszer összefüggéseit, a mögöttes történeti, szabályozási és működési elveket, sőt a pénzügyi jog bankrendszerrel kapcsolatos közös halmazát is. (Póra András)

Hivatkozás: https://mersz.hu/vertesy-jog-es-penzugyek-a-bankszektorban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero