Tartalomjegyzék

• JOG ÉS PÉNZÜGYEK A BANKSZEKTORBANn Általános rész
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Bevezetés
• chevron_rightI. A banktan jogi és pénzügyi alapjai
  • 1. Jog és pénzügyek
  • 2. A bankok pénzügyi funkciói
  • chevron_right3. A pénzügyi ágazatok joga
    • 3.1. A jogág fogalma és problémája
    • 3.2. A jogági elhelyezés nehézségei
    • 3.3. Pénzügyi ágazatok joga
  • chevron_right4. Alaptörvény és bankszektor
    • 4.1. Gazdasági háttér
    • 4.2. Jogállamiság és szabályozottság
    • 4.3. Magyar Nemzeti Bank
    • 4.4. Közvetett összefüggések
  • 5. A bankszektor jogi szabályozottsága és kritikája
• chevron_rightII. Ab ovo… banktörténet dióhéjban
  • chevron_right6. Nemzetközi banktörténet
    • 6.1. A bankolás kezdetei – Ókor
    • 6.2. Levante hagyatéka – Középkor
    • 6.3. Centralizáció – Központi bankok kora
    • 6.4. A modern és a posztmodern
    • 6.5. Ezredfordulós irányzatok
  • chevron_right7. Magyar banktörténet
    • 7.1. Nekcsei, Hunyadi, Thurzó – Középkor
    • 7.2. Reformok és fénykor a Monarchiában
    • 7.3. Magyar Királyság
    • 7.4. A szocializmus évtizedei
    • 7.5. Visszatérés, rereguláció, nemzetközi hatások
• chevron_rightIII. A bankrendszer szereplői
  • chevron_right8. Bankrendszerek és bankmodellek
    • 8.1. Bankrendszerek
    • 8.2. Bankmodellek
  • chevron_right9. Pénzügyi intézmények
    • 9.1. Hitelintézetek
    • 9.2. Pénzügyi vállalkozások
  • chevron_right10. Egyéb szereplők
    • 10.1. Közvetítők
    • 10.2. Egyéb intézmények
  • 11. Közteherviselés – különadózás
• chevron_rightIV. Kockázatok
  • chevron_right12. A bankrendszer kockázatai
    • 12.1. Hitelkockázat
    • 12.2. Működési kockázat
    • 12.3. Piaci kockázat
    • 12.4. Egyéb kockázatok
  • chevron_right13. Kockázatkezelés
    • 13.1. Kockázatkezelési folyamat
    • 13.2. Kockázatelemzési, -kezelési módszerek
    • chevron_right13.3. Egyes banki kockázatok kezelése
      • 13.3.1. A hitelkockázat kezelése
      • 13.3.2. A működési kockázat kezelése
      • 13.3.3. A piaci kockázat kezelése
      • 13.3.4. A likviditási kockázat kezelése
• chevron_rightV. Prudens működés, szabályozottság
  • 14. A prudens működés alapjai
  • 15. Mikro- és makroprudencia
  • chevron_right16. A bázeli harmóniavilág – Bázel I–IV.
    • 16.1. Bázel I.
    • 16.2. Bázel II.
    • 16.3. Bázel III.
    • 16.4. Bázel IV.
• chevron_rightVI. A prudenciális szabályozás rendszere
  • chevron_right 17. Prudenciális szervezeti és működési előírások
    • 17.1. Alapítás és engedélyezés
    • 17.2. Működés
    • 17.3. Tulajdonosok
    • 17.4. Jogutód nélküli megszűnés
  • chevron_right18. Prudenciális pénzügyi előírások
    • 18.1. Fizetőképesség
    • chevron_right18.2. Tőke: szerkezet és követelmények
      • 18.2.1. A hitelkockázat tőkekövetelménye
      • 18.2.2. A működési kockázat tőkekövetelménye
      • 18.2.3. A piaci kockázat tőkekövetelménye
      • 18.2.4. Az elszámolási kockázat tőkekövetelménye
      • 18.2.5. A hitelértékelési korrekciós kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmény
    • 18.3. Tartalékok
    • 18.4. Kockázatvállalás és korlátozások
  • chevron_right19. A prudens működés mutatói
    • 19.1. Hitel/betét mutató
    • 19.2. CAR – TMM és LR – TÁM
    • 19.3. LCR és NSFR
    • 19.4. DMM és BFM
• chevron_rightVII. Felügyelet és szanálás
  • chevron_right20. Felügyeleti és szanálási megoldások az EU-ban
    • 20.1. SSM, ESFS, ESRB és EBA
    • 20.2. SRM, SRB és SRF
    • 20.3. MREL és TLAC
  • chevron_right21. Az MNB jogköre
    • 21.1. Felügyelet és prudenciális intézkedések
    • 21.2. Szanálás
    • 21.3. Felvigyázás
• chevron_rightVIII. Fókuszban a fogyasztó – Pénzügyi fogyasztóvédelem
  • chevron_right22. Általános szabályok
    • 22.1. Pénzügyi fogyasztóvédelmi jogszabályok
    • chevron_right22.2. Ügyfélvédelem a Hpt.-ben
      • 22.2.1. A tájékoztatás és kommunikáció szabályai
      • 22.2.2. Pénzügyi szolgáltatások
      • 22.2.3. Jogvédelem
    • 22.3. Tisztességes pénzügyi gyakorlat
    • 22.4. Tisztességes pénzügyi verseny és az üzletfelek védelme
  • chevron_right23. Szerződésekre vonatkozó rendelkezések
    • 23.1. Ptk. – Általános szerződési feltételek
    • 23.2. A Ptk. és a Hpt. szerződéses rendelkezései
    • 23.3. Az Fhtv. rendelkezései
  • chevron_right24. Mutatók
    • 24.1. EBKM és EHM
    • 24.2. THM
    • 24.3. JTM és HFM
  • chevron_right25. Pénzügyi békéltetés
    • 25.1. PBT
    • 25.2. Békéltetés és eljárás
    • 25.3. FIN-Net
• chevron_rightIX. Nyilvántartások és védőhálók
  • chevron_right26. Adósnyilvántartás
    • 26.1. KHR
  • chevron_right27. Állami és önkéntes védelmi alapok
    • 27.1. OBA
    • 27.2. Önkéntes betét- és intézménybiztosítás
    • 27.3. BEVA
• Epilógus
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 481 4

Minden olyan könyv, tanulmány üdvözlendő, amely nemcsak a szakember, hanem az általánosan érdeklődő olvasó számára is egyébként bonyolult, felfoghatatlannak tartott jogi és pénzügyi ismereteket együttesen közérthető módon tárgyalja. E kettősség lényegét fejti ki közérthetően, kerülve, hogy a jogtudományi értelmezéseket „pénzügyesítse”, s fordítva: a pénzügyek területét sem hatja át a „jogászkodás”. Az etikai és vallási terület, az Egyház bevonása az interdiszciplinaritást még pregnánsabbá, teljesebbé teszi. A mű váza alapján könnyen követhető a szerző eljárása is: az általános, elméleti tételektől halad a konkrétumok, a valóság felé. S teszi mindezt könnyen emészthető terjedelemben, ami egy ennyire sokrétű munkánál külön elismerendő érdem. A könyv nem elfogult egyik szellemi irányzat mellett vagy ellen, határozottan a hármas – jogi, pénzügytani, etikai – összefüggések sokoldalú bemutatására törekedett. E törekvése példásan sikerült. Közelebb hozta az olvasót ahhoz, hogy egy összetett területet élvezetes formában jobban és teljesebben megérthessen. (Blahó András)

Vértesy László könyve a maga nemében egyedülálló a magyar pénzügyes könyvek piacán, mert egyszerre tesz kísérletet arra, hogy a jog és a pénzügyek diszciplínáját szinkronba hozza. Igen alaposan tárgyalja a kérdéskörét, legyen szó a pénzügyi szektor szereplőiről, prudenciális szabályairól, vagy éppen a felügyeletről, fogyasztóvédelemről. Nem hagyja figyelmen kívül a jogszerűség és igazságosság kérdésköreit, de még a vallás és pénzügyek kapcsolatának problematikáit sem. Külön értékelendő a banktörténeti rész, amely messze túlmegy az ilyenkor megszokott toposzokon. A „jogásziasnak” tekinthető kiindulópont ellenére a gyakorlatot is részletesen taglalja, és kiválóan rendszerezi a témakör(öke)t. A hagyományos megközelítéseknél jóval több értéket kaphat az olvasó, aki így könnyedén megértheti a bankrendszer összefüggéseit, a mögöttes történeti, szabályozási és működési elveket, sőt a pénzügyi jog bankrendszerrel kapcsolatos közös halmazát is. (Póra András)

Hivatkozás: https://mersz.hu/vertesy-jog-es-penzugyek-a-bankszektorban//