A harmadik szakasz az első és második hétvégére épül és a célja, hogy az egyén minél nagyobb mértékben tudja irányítani szociális helyzeteinek kimenetelét. Annyiban van szó valamiféle általánosabb készség kialakításáról, amennyiben maga a kompetens viselkedés képes létrehozni a kompetenciatudatot, ez pedig a szociális hatékonyság egyik legfontosabb összetevője. A szociális tanulás elméletében ez a jelenség mint a személyes hatékonyság tudata fogalmazódik meg (Bandura, 1977). A szociálisan kompetens viselkedés definíciója ennek alapján a következőképpen adható meg: „a szociálisan kompetens egyén viselkedésének pozitív és negatív következményei hosszú távon egyensúlyban legyenek” (Hinsch – Pfingsten, 1983). Maga a szociálisan kompetens viselkedés tehát azt jelenti, hogy az egyén kisebb-nagyobb mértékben rendelkezik olyan képességekkel, amelyek segítségével az önérvényesítés és a szociális alkalmazkodás követelményeit összhangba tudja hozni. A tréning gyakorlati kivitelezésében helyt kap: a szociális helyzetek és konfliktusok differenciált értékelésének gyakorlása, a szociális típushelyzetek modellálása szerepjáték segítségével (az egyes helyzetek megfogalmazása és a hozzá rendelhető hatékony kommunikációs eszközök kiválasztása), a célszituációk kiválasztása, lejátszása az adott egyén vagy csoport speciális szükségleteinek megfelelően.