Kertész András, Rákosi Csilla

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben


Ad (NYP6): Az adatok és az inkonzisztencia kezelése

A 10.3., 10.4., 10.5. szakaszokban bemutattuk a plauzibilis érvelés sajátosságai és az inkonzisztencia fellépése, valamint feloldása közötti összefüggést. Ezen összefüggésnek különös jelentősége van az adatokra nézve. Amennyiben ugyanis egy kijelentést kellően plauzibilisnek ítélünk, immár adatként kezelhetjük, és különböző következtetések, illetve következtetés-rendszerek segítségével kapcsolatba hozhatjuk a többi adattal és hipotézissel. Így egy komplex viszonyrendszer részévé válik: ellentmondhat más adatoknak, alátámaszthat hipotéziseket stb. E viszonyrendszernek azonban nem csupán aktív résztvevője, hanem a változások elszenvedője is: plauzibilitása nőhet vagy csökkenhet annak megfelelően, hogy milyen mértékben illik az elmélet többi hipotézise közé. Ez azt jelenti, hogy az adatok plauzibilitását nem rögzítettük egyszer és mindenkorra; az adatforrás csupán az adott kijelentés kezdeti plauzibilitási értékét határozza meg. Minden további nélkül előfordulhat, hogy egy kezdetben plauzibilisnek ítélt adat fokozatosan elveszíti plauzibilitását, vagy fordítva: egy kezdetben viszonylag alacsony plauzibilitású adat az érvelés későbbi szakaszaiban plauzibilisebbé válhat.

Adatok és plauzibilis érvelés a nyelvészetben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 464 7

Az egymással versengő, bonyolult hálót alkotó nyelvészeti elméletek működőképességének megítélése jelentős mértékben attól függ, hogy milyen adatok fogadhatók el a hipotéziseik mellett vagy ellen szóló evidenciaként. A könyv célja, hogy a nyelvészeti elméletek argumentációs szerkezetének feltárása révén eredeti és a jelenlegi szakirodalomban javasoltaknál hatékonyabb megoldást nyújtson a nyelvészeti adatok és evidencia problémájára. E célt két síkon éri el. Egyrészt a nyelvészeti adatokról és evidenciáról szóló jelenlegi szakirodalom különböző szempontokon alapuló, széles körű elemzéséből von le olyan következtetéseket, amelyek indokolják a nyelvészeti elméletalkotás argumentációelméleti modelljének kidolgozását és az adat-/evidenciaproblémára való alkalmazását. Másrészt felismeréseit számos, a nyelvtudományi kutatómunka gyakorlatából származó esettanulmánnyal támasztja alá.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-rakosi-adatok-es-plauzibilis-erveles-a-nyelveszetben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave