Gloviczki Zoltán

Ovidius ars poeticája

Műfajok

Az életmű műfajonkénti vagy tematikus felosztása – mint láttuk – nemcsak hiányos, esetleg torz képet fest a költőről, de valamelyest hiteltelennek is mondható. Ahogy az Amores végigkíséri az egész életművet, s köszön vissza legtöbbször az utolsó elégiákban, úgy érnek folyamatosan az epikus művek a korai elégiáktól. Az Amores második kiadásának idejében epikus Gigantomachiával kísérletezik.36 Ingeniumát mindvégig az epikus mélységhez méri: ingenium sumptis revocatur ab armis.37 Az Amores epilógusában pedig38 nyomatékosan fordul az – ismereteink szerint csak jóval később megjelenő – epika felé. Már az Amores elégiáiban megjelenik a Heroides levélmotívuma, annak tipikus stílusjegyeivel és terminológiájával39 is. Ahogy a szerelmi tanköltemények – sőt, az Amores elégiái – sorra dolgozzák föl a később visszatérő mítoszokat mint példákat, úgy szövi át a szerelem a Metamorphosest vagy a Fastit. Ki tudná elkülöníteni a Heroides elégikus szerelmi és mítoszmesélő epikus aspektusát mint tartalmat vagy a Fasti formai elégikuságát epikusságától? A teljes ovidiusi életmű e műfaji összetettségét szemléltetni a Heroidesszel, a Fastival kézenfekvően egyszerű. A szerelmi tanköltemények római újdonsága szintén egyértelmű. A késői elégiák sajátos módon nyúlnak vissza a görög hagyományhoz, s éppen a római szerelmi elégia új műfaji kategóriájából bújnak ki – értelemszerű ellentéteként Propertius politikai jellegű költészetének is. A Metamorphoses megítélése valamivel összetettebb.

Tartalomjegyzék

OVIDIUS ARS POETICÁJA
Impresszum
BEVEZETÉS
chevron_rightEGYSÉG ÉS TUDATOSSÁG OVIDIUS ÉLETMŰVÉBEN
- Problémafelvetés
- A költő alakja és egyénisége
- chevron_rightEgység a sokféleség mögött
- chevron_rightA MŰVÉSZET ÉS A MŰVÉSZ ALLEGÓRIÁI
- chevron_rightKÖLTŐ ELŐDÖK ALAKJA OVIDIUS MŰVEIBEN
  - Görög költők
  - Latin költők
- chevron_rightOVIDIUS A MŰVÉSZETRŐL ÉS A MŰVÉSZRŐL
- chevron_rightPROGRAMVERSEK ÉS VALLOMÁSOK
- chevron_rightESZTÉTIKATÖRTÉNETI VONATKOZÁSOK
- chevron_rightFÜGGELÉK
  - A Medicamina Faciei
  - Epistula Sapphus
- chevron_rightFELHASZNÁLT IRODALOM

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 455 5

Irodalom Ókortudomány

Nem kétséges, hogy Horatius és Vergilius után a leggazdagabb utóélete a magyar irodalomban, sőt a folklórban is Ovidiusnak van. Hatása később kezdődött, mint amazoké, de mindmáig tart. Ovidius költő volt, s az Augustus-kor költészetének szellemisége ellen lázadt, mert – így Gloviczki – hazugnak, művészileg hazugnak érezte az ősök szokásai, a régi egyszerűség magasztalását. Ezért lesz fontos kérdéssé költészetében az igazság, természet és művészet viszonya. Ovidius nem a kevés kiválasztotthoz akar szólni, költeményeinek megszólítottjai nem annyira az egyes, meghatározott személyek, mint általában a férfiak, nők, a plebs, sőt a vulgus. Ovidius tehát nem hanyatlást jelent, hanem új kezdést, szakítást az előző kor értékrendszerével és az azt hordozó költészettel, az azt képviselő istenalakokkal, elsősorban Apollóval, szakítást a renddel, az augustusi rendezettséggel, ahol minden egyértelmű, egy folytonosan változó világban… Gloviczki kimutatja Ovidius költészetének egységét, azt, hogy nem lehet a műveket külön-külön elemezni, nincs külön Ovidius, a szerelmes költő és Ovidius, az epikus költő vagy száműzött költő, hanem minden művében egy egységes és – kényszer szülte kitérők ellenére is – következetes költői magatartás nyilatkozik meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gloviczki-ovidius-ars-poeticaja//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero