Bevezetésként, hogy megkönnyítsük a témát esetleg kevéssé ismerő olvasó feladatát, először határozzuk meg a fordítás fogalmát. Az egyik legáltalánosabb definíció szerint a fordítás a forrásnyelvi szöveg helyettesítése ekvivalens célnyelvi szöveggel, melynek során a fordító a célnyelvi jelek segítségével újrateremti a forrásnyelvi jelek és a valóság közötti viszonyt (Klaudy 1994: 69). A meghatározás szerint a fordítás folyamata három elemből tevődik össze: a forrásnyelvi szövegből, a megalkotandó célnyelvi szövegből és a fordítás folyamatából, melynek során a fordító kognitív tevékenységének eredményeként a forrásnyelvi szöveg célnyelvi szöveggé alakul. Vagyis a fordító a fordítás folyamata során az eredeti szöveg értelmét megtartva ekvivalenciát hoz létre a forrásnyelvi és a célnyelvi szöveg között. E tevékenysége közben óhatatlanul értelmez, interpretál, a forrásnyelv nyelvi jeleit nem automatikusan helyettesíti be a célnyelv nyelvi jeleivel, először meg kell értenie a fordítandó szöveget, amelyet csak ezt követően ültethet át a célnyelvre. A pontos megértéshez pedig nemcsak a forrásnyelv magas szintű ismerete, hanem egyéb kulturális és szakmai kompetenciák is szükségeltetnek.