A vizsgálathoz 30-30 összefoglalót tartalmazó korpuszt állítottam össze két magyarországi vezető alkalmazott nyelvészeti tárgyú folyóiratból. Ennek céljából az Alkalmazott Nyelvtudomány és Modern Nyelvoktatás magyar nyelvű empirikus tanulmányai mellett megjelent angol nyelvű összefoglalókból választottam. Mindkét folyóirat csak angol (ritkán német) nyelvű absztraktot közöl, magyart nem, így nem fordítástudományi szempontú forrás- és célnyelvi összehasonlító kutatásról van szó (ilyenre l. pl. Márta 2004). A célom az volt, hogy a 2013 és 2018 közötti időszakból évente az első olyan 5-5 absztraktot válasszam ki, amelyek megfelelnek a két beválogatási kritériumnak: magyar nyelvű cikk melletti angol összefoglalók és empirikus kutatások legyenek. A jelen tanulmány Dos Santos (1996), Tseng (2011) és Jiang és Hyland (2017) módszerét követve csak empirikus tanulmányokra fókuszál, szakirodalmi összefoglalók, kontextus és mérés nélküli módszertani ötletgyűjtemények, tipológiák nem kerültek beválogatásra. Ez nem mindig volt egyértelmű a címből és az absztraktból, ebben az esetben beleolvastam a tanulmányba, hogy megbizonyosodjam arról, adatokat feldolgozó cikkről van-e szó. Amennyiben az adott évben nem volt öt beválogatható tanulmány, az előző vagy következő évfolyamból emeltem be több összefoglalót a korpuszba. Mivel a Modern Nyelvoktatásból kevesebb tanulmány felelt meg a beválogatási kritériumoknak, 2018-tól indulva egészen 2011-ig kellett visszamenni az időben, hogy összeálljon a 30 összefoglalót tartalmazó korpusz. Az Alkalmazott Nyelvtudomány az összefoglalókhoz jelenleg csak maximum hosszúságra vonatkozó megkötést ad (max. 1000 leütés), a Modern Nyelvoktatás csak az idegen nyelvű összefoglalót írja elő, egyéb támpontot nem ad.