Balogh Balázs, Fülemile Ágnes

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Fejezetek a regionális csoportképzés történeti folyamatairól


A KÖZÉPKOR MŰVÉSZETI EMLÉKEI KALOTASZEGEN

Kalotaszeg első templomépítési korszaka nem kielégítően tisztázott. Hiányoznak a templom alatti és körüli ásatások, a műemléki falkutatások, a pusztásodott egykori falvak területén végzett feltárások. A fennálló épületekből, épületrészletekből, romokból, illetve beépített vagy elszórtan található faragványtöredékékből a 13. századnál régebbre nem lehet a legkorábbi kőtemplomok építését datálni, bár ez összevág az írásos adatok megjelenésének idejével (16. térkép). A kalotaszegi templomok építésének első stíluskorszaka a romanika, ami több alaprajzi megoldással jelentkezik. A falusi plébániatemplomokét felülmúlta a két monostortemplom, az almási és a gyerőmonostori építészeti jelentősége. Az almási előbb bencés, majd premontrei monostorról írásosan bizonyítható, hogy a tatárjárás előtt épült, azonban a tatárjárás okozta pusztulásából nem éledt újjá, köveit széthordták és részben a későbbi várba beépítették. Minden bizonnyal az almási monostor oroszlános főkapuzatának része lehetett az a töredékes oroszlánszobor, melyet a közeli Farnas templomában őriznek. Az oroszlán mellső lába közt zsákmányt szorongat. (Magyarországon olasz, lombard, dalmát hatásra terjedt el az oroszlános kapu. III. Béla egy oklevelében szerepel, hogy a királyok a törvénynapot „inter leones”, vagyis a székesegyházak oroszlános kapujában tartották.1 Oroszlános kapu töredékeit találták pl. Esztergom, Buda, Ják, Szepeshely, Nádudvar esetében, Karcsán a kapu feletti ív gyámkövein ült oroszlán, Erdélyben oroszlános kapu található Bálványoson és Ótordán, ahol a koragót templom oroszlános timpanonú kapuja késői lecsengése a romanikának.) Ugyancsak az almási kolostorból származik egy Középlakra került kockafejezet, amely talán egy kettős ikertoronyablak töredéke volt, és nem zárja ki akár a 12. századi eredeztetést sem, bár valószínűbb, hogy a kolostor a 13. század első harmadában épülhetett. Almást 1238-ban először a Borsa nemzetség birtokában említik, ezért nem kizárt, hogy talán az almási is nemzetségi monostornak épült, mint a gyerőmonostori, és valószínűleg hasonló alaprajzi megoldású is lehetett.

Társadalom, tájszerkezet, identitás Kalotaszegen

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 558 3

Több mint tíz éve végzünk társadalom-néprajzi kutatásokat Kalotaszegen. Folytatni kívánt vizsgálataink révén eddig a térség mintegy 70 településéhez fűz bennünket tereptapasztalat. A könyv Kalotaszeg társadalmának kapcsolatrendszeréről szerzett ismereteink legfontosabbnak ítélt témaköreit egységes gondolati rendszerbe foglalva mutatja be. A házasodási körök vizsgálata alapján elemezzük a kapcsolathálók térbeli szerkezetét, a táji struktúra szerveződését. Kitérünk a vizsgált terület nem paraszti társadalmára, nem református vallási csoportjaira, nem magyar etnikai közösségeire, a „kalotaszegi identitás” meglétére, illetve hiányára, a magyar, illetve román „térvesztés” kérdéseire és a peremterületek problematikájára. Az egyes közösségek közötti kapcsolatokat befolyásoló történeti (középkori és kora-újkori) előzmények bemutatását a Kalotaszegre vonatkozó régészeti, történeti, művészettörténeti és nyelvészeti ismeretek hiánypótló összefoglalásának szántuk. Végül a rendkívül összetett interetnikus kapcsolatok vizsgálataiból a magyar–román viszony feszültségeit elemezzük az 1940–1944-es időszak konfliktusainak tükrében. Ez a korszak hordozza magában a legmélyebb sérelmeket, ennek az időszaknak az eseményei napjainkig meghatározzák az egyes magyar és román közösségek egymáshoz való viszonyát, gazdasági kapcsolatait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-fulemile-tarsadalom-tajszerkezet-identitas-kalotaszegen//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave