Halász Gábor, Fazekas Ágnes, Lukács Teodóra (szerk.)

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban

Munkahelyi innovációs viselkedés

A negyedik innovációs mutató, mellyel itt dolgozunk, az egyének innovációs munkahelyi viselkedése. Ezt egy ismert eszköz, az oktatás területén is alkalmazott ún. innovative work behaviour scale (lásd Messmann–Mulder, 2012) adaptálása nyomán keletkezett kérdéssorral vizsgáltuk. A megkérdezetteknek azt kellett megmondaniuk egy hétfokozatú Likert-skála segítségével, hogy mennyire jellemző rájuk 12, az innovációs viselkedéssel kapcsolatba hozható állítás. Az itt kapott adatok faktorelemzése két jellegzetes dimenzió mentén magyarázza a válaszok szórását: az egyiket itt „gyakorlati, megvalósító viselkedésnek”, a másikat „kreatív-feltaláló viselkedésnek” nevezzük. Az első dimenzióban azok a vizsgált egyének kapnak magas értéket, akik olyan praktikus dolgokat tartanak magukra jellemzőnek, mint például „jóváhagyás megszerzése új gondolatok megvalósításához” vagy „támogatók keresése új gondolatok megvalósításához”. A második dimenzióban azok a személyek kapnak magas pontszámot, akik olyan dolgokat tartanak magukra jellemzőnek, mint például az „új munkamódszerek, technikák, eszközök keresése vagy az „új ötletek kitalálása nehezen kezelhető területeken”. A két dimenzió mentén itt is lehetséges jellegzetes csoportokat kialakítani. Ezeket itt a „rutinember”, a „menedzser”, az „álmodozó” és az „innovátor” szavakkal jelezzük. Az 5. ábra megmutatja, hogy a négy csoportban hogyan alakultak az egyén és szervezeti környezetének innovációs aktivitás mutatói.

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 561 3

Pedagógia

Az innovációs folyamatok dinamikája az oktatási ágazatban című kötet válogatás az „Innova” kutatási projekt keretei között keletkezett tanulmányokból. A 2016-ban indult projekt célja az oktatási rendszerekben helyi és intézményi szinten keletkező innovációk és innovációs folyamatok feltárása volt. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának kutatói többféle kérdésre kerestek választ. Milyen tényezők alakítják az oktatási intézmények és ezek munkatársai innovációs viselkedését? Mitől függ, hogy a pedagógusok mindennapos munkavégzésük során kitalálnak-e a munkájuk eredményességét szolgáló újításokat, és mi az, ami ebben segítheti vagy gátolhatja őket? Mi ösztönzi, és mi fékezi az oktatási innovációk terjedését, ezek átadását vagy átvételét, akár szervezeteken belül, akár azok között? Milyen hatással vannak az újítások a munkavégzés eredményességére, és milyen feltételei vannak annak, hogy az innovációk javítani tudják az oktatás eredményességét?

A kutatók több ezer oktatási intézményben gyűjtöttek adatokat, interjúk sokaságát készítették vezetőkkel és munkatársakkal, sok tanórát és foglalkozást figyeltek meg. Adataik alapján az látható, hogy a magyar oktatási rendszer intézményeinek és az ezekben dolgozó munkatársaknak nagy hányada nyitott és képes arra, hogy a mindennapos munkavégzés során új megoldásokat találjon ki és ezeket megossza egymással. A kötetben megjelenő tanulmányok úgy lettek összeválogatva, hogy az olvasó a lehető legtöbb perspektívából ráláthasson az oktatásban zajló innovációk változatos világára. A szerkesztők e könyvet elsősorban leendő és gyakorló oktatás- és innováció-kutatóknak, pedagógusoknak, oktatóknak, intézményvezetőknek és oktatásfejlesztési szakembereknek ajánlják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/az-innovacios-folyamatok-dinamikaja-az-oktatasi-agazatban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero