Tartalomjegyzék

• A compliance alapkérdései Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata
• Impresszum
• Rövidítések jegyzéke
• Bevezetés
• chevron_rightI. Fejezet: A compliance és az etikus vállalati működés általános jellemzői
  • 1. A compliance fogalma
  • 2. A compliance kialakulása és szerepe a vállalati szférában
  • chevron_right3. U.S. Foreign Corrupt Practices Act (FCPA)
    • 3.1. Az FCPA története és általános jellemzői
    • 3.2. Az FCPA antikorrupciós rendelkezései
    • 3.3. A kivételszabályok
    • 3.4. Transzparens könyvvezetést előíró rendelkezések
    • 3.5. Szankciók az FCPA alapján
    • 3.6. Az FCPA kikényszerítésében érintett hatóságok
  • chevron_right4. A Sarbanes-Oxley Act (SOX)
    • 4.1. Előzmények: az Enron-botrány
    • 4.2. A SOX tartalma
  • 5. A compliance fejlődése Európában
• chevron_rightII. Fejezet: A compliance funkció és keretrendszer
  • 1. Általános követelmények
  • 2. A felsővezetők szerepe
  • 3. A compliance officer
  • 4. Az informatika szerepe a compliance-ben; forensic data analytics (FDA)
  • 5. A vállalati compliance hatóköre
• chevron_rightIII. Fejezet: Bűnügyi Compliance: a vállalati visszaélések
  • 1. Vállalati visszaélés: definiálási kísérlet
  • chevron_right2. A vállalati visszaélések csoportosítási lehetőségei
    • 2.1. Csoportosítás jogforrások szerint
    • 2.2. Csoportosítás a sérelmet szenvedő felek szerint
    • 2.3. Csoportosítás jogi minősítés szerint
  • chevron_right3. A vállalati visszaélés mint bűncselekmény. Általános jellemzők
    • 3.1. A cselekmény
    • 3.2. A tényállásszerűség
    • 3.3. A jogellenesség (társadalomra veszélyesség)
    • 3.4. A bűnösség
    • 3.5. További általános részi kérdések
  • chevron_right4. Az egyes vállalati visszaélésként megjelenő bűncselekmények
    • chevron_right4.1. Korrupciós bűncselekmények
      • 4.1.1. Vesztegetés és vesztegetés elfogadása
      • 4.1.2. Hivatali vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadása
      • 4.1.3. Befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés
      • 4.1.4. Feljelentés elmulasztása
    • chevron_right4.2. Vagyon elleni bűncselekmények
      • 4.2.1. Lopás
      • 4.2.2. Sikkasztás
      • 4.2.3. Csalás
      • 4.2.4. Hűtlen és hanyag kezelés
    • chevron_right4.3. Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
      • 4.3.1. Zsarolás
      • 4.3.2. Önbíráskodás
    • chevron_right4.4. Gazdasági bűncselekmények
      • 4.4.1. Költségvetési csalás
      • 4.4.2. Pénzmosás
      • 4.4.3. Csődbűncselekmény
      • 4.4.4. Üzleti titok megsértése
    • 4.5. Egyéb, vállalati szférában felmerülő bűncselekmények
  • chevron_right5. A vállalati visszaélés mint szabálysértés
    • 5.1. A szabálysértés fogalma és viszonya a bűncselekményhez
    • 5.2. Egyes vállalati körben elkövethető szabálysértések
  • chevron_right6. A vállalati visszaélésként minősíthető, közigazgatási bírsággal sújtható cselekmények
    • 6.1. Példák a közigazgatási bírsággal sújtandó cselekményekre
    • 6.2. A kétszeres értékelés tilalma (ne bis in idem) a közigazgatási és a büntetőjogi felelősség találkozásakor
  • 7. Szankciók a vállalati visszaélések joggyakorlatában
• chevron_rightIV. Fejezet: A whistleblowing
  • 1. A whistleblowing fogalma és csoportosítási lehetőségei
  • chevron_right2. Whistleblowing a nemzetközi példák tükrében
    • 2.1. USA
    • 2.2. Egyesült Királyság
    • 2.3. Franciaország
    • chevron_right2.4. Nemzetek feletti szabályozások
      • 2.4.1. Jogalkotási lépések
      • 2.4.2. A WB Irányelv
      • 2.4.3. Az EJEB és a whistleblowing
      • 2.4.4. Matúz kontra Magyarország ügy
    • 2.5. Néhány további külhoni példa
  • chevron_right3. Whistleblowing Magyarországon
    • 3.1. Fogalmak és jogrendszerbeli helyük
    • chevron_right3.2. Panaszjog a magyar jogtörténetben
      • 3.2.1. A régmúltbeli szabályozás
      • 3.2.2. A lakosság bejelentéseinek intézéséről szóló 1954. évi I. törvény
      • 3.2.3. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
      • 3.2.4. Az 1977-es Panasztv.
      • 3.2.5. Az átmeneti időszak (2004–2013)
    • chevron_right3.3. A Panasztv.
      • 3.3.1. A hatályos panaszjog jogforrásai és a Panasztv. rendszere
      • 3.3.2. A Panasztv. fogalmai: panasz és közérdekű bejelentés
      • 3.3.3. A közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszere
      • 3.3.4. A közérdekű bejelentő védelme
      • 3.3.5. A munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer
      • 3.3.6. A bejelentővédelmi ügyvéd
      • 3.3.7. A Panasztv. záró rendelkezései
      • 3.3.8. A Panasztv. alkalmazása egyes állami szervek gyakorlatában
  • chevron_right4. A whistleblowing lényegesebb elméleti és gyakorlati kérdései
    • 4.1. A whistleblowing alanya
    • 4.2. A whistleblowing tárgya
    • 4.3. A whistleblowing alkalmazási területei
    • 4.4. A bejelentés iránya
    • 4.5. Kötelező-e a feljelentés?
    • 4.6. A whistleblower védelme, valamint whistleblowerrel szembeni fellépés szankcionálása
    • 4.7. A whistleblower érdekeltté tétele a bejelentésben
    • 4.8. Visszaélés a whistleblowinggal
• chevron_rightV. Fejezet: A vállalati belső visszaélés-vizsgálat (internal investigation)
  • 1. Visszaélések kezelése a vállalatokon belül
  • 2. Az internal investigation fogalma
  • 3. Az internal investigation garanciái
  • 4. Az internal investigation „eljárásjoga”
  • 5. Bizonyítási eszközök és bizonyítási cselekmények
  • 6. Adatvédelem az internal investigation során
  • chevron_right7. Az internal investigation adatkezelése – munkaviszonyban
    • 7.1. Adatvédelmi alapelvek
    • 7.2. Adatkezelési jogalapok és tájékoztatáshoz való jog
    • 7.3. Személyes adatok különleges kategóriái az internal investigation során
  • 8. Az internal investigation adatkezelése – nem munkaviszonyban
• chevron_rightVI. Fejezet: A compliance szabványosítása
  • 1. A szabványosítás jogi szabályozása
  • 2. ISO 19600 – Compliance menedzsment rendszerek szabvány
  • 3. ISO 37001 – Antikorrupciós irányítási rendszerek szabvány
  • 4. Készülőben lévő új szabvány: ISO 37002 – Visszaélés-bejelentéssel kapcsolatos irányítási rendszer szabvány
• chevron_rightVII. Fejezet: Kitekintés: Compliance-szempontból érzékeny területek
  • chevron_right1. Közigazgatás, közszféra
    • 1.1. Compliance a közigazgatásban általában
    • 1.2. Az integritás-tanácsadó, avagy compliance officer a közszférában
  • chevron_right2. Pénzügyi szektor
    • 2.1. Compliance a pénzügyi szektorban általában
    • 2.2. A compliance funkció működtetésének gyakorlata a pénzügyi szektorban
    • 2.3. Compliance-funkciók, módszerek
  • 3. Gyógyszeripar
• Összegzés
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 932 0

Az európai adójog vizsgálatának tudománya módszertani szempontból három időállapotra terjed ki: a múltra, a jelenre és a jövőre. A múlttal az adójog története, a jelennel az adójog dogmatikája, a jövővel az adójog politikája foglalkozik. Valójában ezek az időállapotok egymásba belefolynak. Az adójog és az adójog tudományának múltja sem nélkülözi a dogmatikai elemzést, s ugyanígy a jelen dogmatikája sem nélkülözheti a múlt ismeretét.

Az időállapotoknak megfelelően a szerző könyvében külön fejezetekben taglalja a szabályozás történetét, a jelen szabályrendszerét és a Bizottságnak a jövőre vonatkozó elképzeléseit.

A könyv terjedelemben legnagyobb része a Bíróság adózási tárgyú ítéleteinek az elemzése. Figyelemmel arra, hogy a tagállamok szuverenitásuk védelmében alig éltek a pozitív harmonizáció lehetőségével, szerepüket a Bíróság vette át. Jogot alkotni ugyan nem tudott, de megkísérelte kikényszeríteni, hogy a belső adójogi szabályok összhangba kerüljenek az uniós joggal. Az esetjogot egyrészt az alapvető szabadságjogok szerinti csoportosításban, majd a magánszemélyeket és a társaságokat külön bontva, azok egyes tipikus tevékenységét vizsgálva elemzi.

Ezt követően az adójog területén újnak számító tiltott állami támogatások szabályrendszere kerül ismertetésre. Az agresszív adótervezés elleni harc ezen új eszköze rendkívül hatékony, hiszen jogi szankcióval, a vélelmezett állami támogatás visszafizetésének kötelezettségével felruházott intézmény. Az esetek száma ugyan kevés és jó részük a Bíróság előtt még folyamatban van (így kiforrott ítélkezési gyakorlatról nem beszélhetünk), de mégis rendkívül nagy hatással lesz az újonnan formálódó uniós adórendszerre. A nemzetközi adórendszer bemutatását a jövő adópolitikáját meghatározó OECD akciótervek, így különösen a BEPS szabályainak elemzése, valamint a kapcsolódó uniós kezdeményezések, így az ATAP, ATAD és a DAC rendszerének ismertetése teszi teljessé.

A kötet egyik fő célkitűzése, hogy a gyorsan változó, terebélyesedő szabályanyag áttekinthetőségéhez megkíséreljen támpontokat, rendszerezési szempontokat, dogmatikai fogódzókat nyújtani minden európai adójoggal foglalkozó vagy az iránt érdeklődő olvasó részére. Kiemelkedő értéke, hogy a pozitív normákon felül rendkívül sok esetet dolgoz fel.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bekes-kozvetlen-adozas-az-europai-unioban//