Gősi Zsuzsanna, Bukta Zsuzsanna (szerk.)

A sport társadalmi, gazdasági és utánpótlás-nevelési kérdései


Nők a magyar olimpiai mozgalomban

Magyarországon a 19. század végén és az azt követő századfordulón hasonló volt a helyzet a nemzetközi sportélethez: előkelő hölgyek viszonylag nagyszámban teniszeztek, korcsolyáztak, majd bekapcsolódtak a torna, az úszás, a vívás küzdelmeibe is. Olimpián először 1924-ben indult el összesen három magyar hölgy, teniszben, úszásban és vívásban, majd 1928-ra a számuk 16-ra nőtt (MOB, 2017). 1932-ben szerezte meg a vívó Bogen Erna az első magyar női érmet, majd 1936-ban már két olimpiai aranyérmet is sikerült szerezni: Elek Ilona vívásban, Csák Ibolya magasugrásban győzött. Mi sem jellemzőbb azonban a berlini olimpiai részvételre, minthogy a bajnok Csák volt az egyetlen női atléta a magyar csapatban, amely még ekkor is összesen 19 női versenyzővel volt jelen, a teljes magyar delegáció 10%-át sem adva (MOB, 2017). A berlini olimpia ugyanakkor áttörést hozott a hazai női sportban. Nemcsak a két aranyérem, hanem a számtalan helyezés is ráirányította a figyelmet a sikeres női élsportra, amelynek a lehetőségei ugyanakkor rendkívül korlátozottak voltak (Bodnár, 2013). Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a budapesti 15–30 éves nők 1,2%-a sportolt, országos szinten pedig csak 17 ezrelék (Neszmélyi, 1937; Wonke, 1943, idézi Bodnár, 2013: 49). 1941-ben 173 ezer igazolt sportolót tartottak nyilván, közülük alig kétezren voltak nők.

A sport társadalmi, gazdasági és utánpótlás-nevelési kérdései

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 582 8

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete 2010 óta foglalkozik sportszervező szakos hallgatók képzésével, amely a sporttudományi képzések közül az egyik legsokrétűbb, legösszetettebb terület. Jelen van benne a sport társadalmi, gazdasági, jogi, élettani, gyakorlati vetülete, amelyet a diákoknak átadni igazi kihívás, de ugyanakkor nagy kedvvel végzett feladat.

Az intézet oktatói gárdája ennek a kihívásnak mentén folyamatosan bővült és büszkén mondhatjuk, hogy tanáraink ma már nemcsak a teljes tantárgyi palettát tudják lefedni, de tudományos tevékenységük is nagyon sokrétű.

A jelen tanulmánykötet is azt bizonyítja, hogy a sport napjainkban igencsak aktuális területein végzünk kutatásokat. A nemi esélyegyenlőség kérdése a társadalom számos területén aktuális és forró téma, a férfiasnak tartott sport területén pedig kiváltképpen az. A hivatásos sporttal foglalkozó vállalkozások egyre szélesedő köre számtalan sportgazdasági elemzési lehetőséget kínál; a sportvállalkozások üzleti modelljei, valamint a szponzoráció kérdése számos tanulsággal szolgál. A szabadidősport lehetséges finanszírozási módjait elemző tanulmány arra világít rá, hogy a sportnak ez a területe is jelentős teret hódított az utóbbi évtizedekben. Az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos tanulmányok pedig egy újsütetű kezdeményezésű akadémia felépítésén keresztül, illetve a hazai utánpótlás-nevelési rendszer átfogó bemutatásán át világítja meg a versenysportnak e kiemelkedően fontos ágát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gosi-bukta-a-sport-tarsadalmi-gazdasagi-es-utanpotlas-nevelesi-kerdesei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave