A sport társadalmi, gazdasági és utánpótlás-nevelési kérdései
6.2. Stratégiai és operatív jellegű javaslataink:
- Az emelt szintű testnevelés jogi és tartalmi szabályozásának teljes felülvizsgálata, az eredmények alapján új szabályozók kidolgozása és elfogadtatása a köznevelési kormányzattal (Horváth, 2002; Lehmann, 2009b).
- Meg kell teremteni annak a jogi és szakmai hátterét, hogy legitim módon és szervesen beépülhessenek a köznevelési típusú sportiskolák – mint speciális köznevelési intézménytípusok – a köznevelés rendszerébe, az átdolgozott emelt szintű testnevelés-tanítási programokkal és a sportiskolai kerettanterv segítségével.
- A sport is ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint más társadalmi alrendszerek, elsősorban a forráshiány okoz gondot. Szükséges lenne a tanulónkénti sportjellegű céltámogatást jelentősen megemelni a támogatott köznevelési típusú sportiskolák esetében, illetve bevezetni a többi köznevelési típusú sportiskolai formációra vonatkozóan is. Természetesen ehhez több szempontot is figyelembe vevő tervet kellene első lépésben kidolgozni. Egy újabb lépés lehetne megteremteni a forrást az alapfokú sportiskolák (ASI-k) elindításához, és az egyesületi jellegű sportiskolák különböző formációinak támogatására is.
- Nagyon szükséges lenne a Csanádi iskola és a KSI SE szakmai együttműködésének erősítése. Hosszabb távon egy olyan országos hatáskörű intézmény is létrejöhetne, akár egy kollégiummal kiegészítve (pl. Csanádi Árpád Központi Sportiskola), amely a sportkormányzat utánpótlás-bázisintézményeként a sportiskolai rendszer országos módszertani modellintézményeként működhetne – együttműködésben a sportági szövetségekkel –, ahogy erre kb. harminc évvel ezelőtt volt is példa.
- Szükséges lenne – az Arany János Tehetséggondozó Program mintájára – kidolgozni egy sporttehetség-gondozó programot a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok felkarolása érdekében.
- Nélkülözhetetlen a fogyatékos sportolókra vonatkozó utánpótlás-nevelési program kidolgozása, benne a sportiskolai rendszer szerepének megfogalmazása.
- Meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy valamilyen formában megjelenjen a sportiskolai kerettantervet alkalmazó köznevelési típusú sportiskolai formációk „normatívszerű” és/vagy feladatjellegű finanszírozása, a sportköltségvetés terhére. Majd a későbbiekben biztosítsák a köznevelési típusú sportiskolai formációk számára – a köznevelésért felelős tárca keretéből – az ún. sportiskola kiegészítő normatívát.
- Ki kell építeni a sportiskolai rendszer szorosabb kapcsolódási pontjait a már működő utánpótlás-nevelési programokkal (Sport XXI. program, Héraklész programok).
- A sportiskolai rendszerrel kapcsolatos fejlesztések legalább ugyanilyen színvonalú továbbviteléhez az elkövetkező költségvetési évektől kb. 1 milliárd forint folyamatos támogatásra lenne szükség. Jelenleg évi kb. 250 milliónál tartunk.
- Az egyesületi jellegű sportiskolák helyzetével kapcsolatosan az lehetne az átmeneti megoldás, ha a sportkormányzat fejkvótaszerű normatívával támogatná ezeket a sportszervezeteket. Ennek fejében el lehetne várni tőlük, hogy kötelezően alkalmazzák azokat a sportági tanterveket, amelyek a sportiskolai kerettanterv sportágspecifikus modulját adják, hiszen ezeket a sportági szakszövetségek által megbízott szakemberek készítették. A jelenlegi adatok alapján kb. 10 ezer olyan sportoló gyerek és fiatal lehet a rendszerben, akik megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amit a már működő néhány nagy egyesületi típusú sportiskola a gyakorlatban alkalmaz. A kritériumrendszert a Sportiskolák Országos Szövetségével (SIOSZ) együttműködve lehetne kidolgozni. A fentebb vázolt támogatás éves szinten kb. 1 milliárd forintos keretből megoldható lenne.
Tartalomjegyzék
- A sport társadalmi, gazdasági és utánpótlás-nevelési kérdései • Tanulmányok sportszervezés témaköréből
- Impresszum
- Előszó
- Nők a magyar sport különböző alrendszereiben • – Bukta Zsuzsanna –
- A tudatosan választott és működtetett üzleti modell kívánatos volta a hivatásos csapatsportban • – Kassay Lili –
- Szponzor vagy hirdető? A Falco-Trend Optika KC bemutatása sportmarketing szemszögből • – Tóth Dávid Zoltán –
- A szabadidősport finanszírozásának lehetséges módjai • – Gősi Zsuzsanna –
- A pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia mint „Államilag elismert Sportakadémia” felépítésének sajátosságai • – Lukács Anikó –
- Az új típusú sportiskolai rendszer Magyarországon • – Lehmann László –
- Összefoglalás
- 1. Bevezetés
- 2. Előzmények
- 3. A sportiskolák típusai
- 3.1. A köznevelési típusú sportiskolák funkciója, célja, feladatai, specifikációi
- 3.2. Az iskolai sportiskolák
- 3.3. A sportszakgimnázium (2020 szeptemberétől sporttechnikum)
- 3.4. A sportkollégium
- 3.5. Az alapfokú sportiskola (ASI) – még nem létező sportiskolai formáció
- 3.6. Az egyesületi (nem-köznevelési) jellegű sportiskolák
- 3.7. Az egyesületi sportiskola
- 3.8. Az önkormányzati sportiskola
- 3.9. Az utánpótlásközpont (utánpótláscentrum)
- 3.10. A sportakadémia (sportági akadémia)
- 3.1. A köznevelési típusú sportiskolák funkciója, célja, feladatai, specifikációi
- 4. A sportiskolai formációk fogalmi megfeleltetése és helye az utánpótlás-nevelésben
- 5. A sportiskolák szabályozási rendszere
- 6. A sportiskolai rendszer fejlesztése érdekében megoldandó feladatok
- 7. Összegzés
- 8. Felhasznált irodalom
- Összefoglalás
- Szerzőink
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 582 8
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete 2010 óta foglalkozik sportszervező szakos hallgatók képzésével, amely a sporttudományi képzések közül az egyik legsokrétűbb, legösszetettebb terület. Jelen van benne a sport társadalmi, gazdasági, jogi, élettani, gyakorlati vetülete, amelyet a diákoknak átadni igazi kihívás, de ugyanakkor nagy kedvvel végzett feladat.
Az intézet oktatói gárdája ennek a kihívásnak mentén folyamatosan bővült és büszkén mondhatjuk, hogy tanáraink ma már nemcsak a teljes tantárgyi palettát tudják lefedni, de tudományos tevékenységük is nagyon sokrétű.
A jelen tanulmánykötet is azt bizonyítja, hogy a sport napjainkban igencsak aktuális területein végzünk kutatásokat. A nemi esélyegyenlőség kérdése a társadalom számos területén aktuális és forró téma, a férfiasnak tartott sport területén pedig kiváltképpen az. A hivatásos sporttal foglalkozó vállalkozások egyre szélesedő köre számtalan sportgazdasági elemzési lehetőséget kínál; a sportvállalkozások üzleti modelljei, valamint a szponzoráció kérdése számos tanulsággal szolgál. A szabadidősport lehetséges finanszírozási módjait elemző tanulmány arra világít rá, hogy a sportnak ez a területe is jelentős teret hódított az utóbbi évtizedekben. Az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos tanulmányok pedig egy újsütetű kezdeményezésű akadémia felépítésén keresztül, illetve a hazai utánpótlás-nevelési rendszer átfogó bemutatásán át világítja meg a versenysportnak e kiemelkedően fontos ágát.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gosi-bukta-a-sport-tarsadalmi-gazdasagi-es-utanpotlas-nevelesi-kerdesei//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero