Gősi Zsuzsanna, Bukta Zsuzsanna (szerk.)

A sport társadalmi, gazdasági és utánpótlás-nevelési kérdései

6.2. Stratégiai és operatív jellegű javaslataink:

Az emelt szintű testnevelés jogi és tartalmi szabályozásának teljes felülvizsgálata, az eredmények alapján új szabályozók kidolgozása és elfogadtatása a köznevelési kormányzattal (Horváth, 2002; Lehmann, 2009b).
Meg kell teremteni annak a jogi és szakmai hátterét, hogy legitim módon és szervesen beépülhessenek a köznevelési típusú sportiskolák – mint speciális köznevelési intézménytípusok – a köznevelés rendszerébe, az átdolgozott emelt szintű testnevelés-tanítási programokkal és a sportiskolai kerettanterv segítségével.
A sport is ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint más társadalmi alrendszerek, elsősorban a forráshiány okoz gondot. Szükséges lenne a tanulónkénti sportjellegű céltámogatást jelentősen megemelni a támogatott köznevelési típusú sportiskolák esetében, illetve bevezetni a többi köznevelési típusú sportiskolai formációra vonatkozóan is. Természetesen ehhez több szempontot is figyelembe vevő tervet kellene első lépésben kidolgozni. Egy újabb lépés lehetne megteremteni a forrást az alapfokú sportiskolák (ASI-k) elindításához, és az egyesületi jellegű sportiskolák különböző formációinak támogatására is.
Nagyon szükséges lenne a Csanádi iskola és a KSI SE szakmai együttműködésének erősítése. Hosszabb távon egy olyan országos hatáskörű intézmény is létrejöhetne, akár egy kollégiummal kiegészítve (pl. Csanádi Árpád Központi Sportiskola), amely a sportkormányzat utánpótlás-bázisintézményeként a sportiskolai rendszer országos módszertani modellintézményeként működhetne – együttműködésben a sportági szövetségekkel –, ahogy erre kb. harminc évvel ezelőtt volt is példa.
Szükséges lenne – az Arany János Tehetséggondozó Program mintájára – kidolgozni egy sporttehetség-gondozó programot a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok felkarolása érdekében.
Nélkülözhetetlen a fogyatékos sportolókra vonatkozó utánpótlás-nevelési program kidolgozása, benne a sportiskolai rendszer szerepének megfogalmazása.
Meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy valamilyen formában megjelenjen a sportiskolai kerettantervet alkalmazó köznevelési típusú sportiskolai formációk „normatívszerű” és/vagy feladatjellegű finanszírozása, a sportköltségvetés terhére. Majd a későbbiekben biztosítsák a köznevelési típusú sportiskolai formációk számára – a köznevelésért felelős tárca keretéből – az ún. sportiskola kiegészítő normatívát.
Ki kell építeni a sportiskolai rendszer szorosabb kapcsolódási pontjait a már működő utánpótlás-nevelési programokkal (Sport XXI. program, Héraklész programok).
A sportiskolai rendszerrel kapcsolatos fejlesztések legalább ugyanilyen színvonalú továbbviteléhez az elkövetkező költségvetési évektől kb. 1 milliárd forint folyamatos támogatásra lenne szükség. Jelenleg évi kb. 250 milliónál tartunk.
Az egyesületi jellegű sportiskolák helyzetével kapcsolatosan az lehetne az átmeneti megoldás, ha a sportkormányzat fejkvótaszerű normatívával támogatná ezeket a sportszervezeteket. Ennek fejében el lehetne várni tőlük, hogy kötelezően alkalmazzák azokat a sportági tanterveket, amelyek a sportiskolai kerettanterv sportágspecifikus modulját adják, hiszen ezeket a sportági szakszövetségek által megbízott szakemberek készítették. A jelenlegi adatok alapján kb. 10 ezer olyan sportoló gyerek és fiatal lehet a rendszerben, akik megfelelnek azoknak a kritériumoknak, amit a már működő néhány nagy egyesületi típusú sportiskola a gyakorlatban alkalmaz. A kritériumrendszert a Sportiskolák Országos Szövetségével (SIOSZ) együttműködve lehetne kidolgozni. A fentebb vázolt támogatás éves szinten kb. 1 milliárd forintos keretből megoldható lenne.

A sport társadalmi, gazdasági és utánpótlás-nevelési kérdései

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 582 8

Sporttudomány

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete 2010 óta foglalkozik sportszervező szakos hallgatók képzésével, amely a sporttudományi képzések közül az egyik legsokrétűbb, legösszetettebb terület. Jelen van benne a sport társadalmi, gazdasági, jogi, élettani, gyakorlati vetülete, amelyet a diákoknak átadni igazi kihívás, de ugyanakkor nagy kedvvel végzett feladat.

Az intézet oktatói gárdája ennek a kihívásnak mentén folyamatosan bővült és büszkén mondhatjuk, hogy tanáraink ma már nemcsak a teljes tantárgyi palettát tudják lefedni, de tudományos tevékenységük is nagyon sokrétű.

A jelen tanulmánykötet is azt bizonyítja, hogy a sport napjainkban igencsak aktuális területein végzünk kutatásokat. A nemi esélyegyenlőség kérdése a társadalom számos területén aktuális és forró téma, a férfiasnak tartott sport területén pedig kiváltképpen az. A hivatásos sporttal foglalkozó vállalkozások egyre szélesedő köre számtalan sportgazdasági elemzési lehetőséget kínál; a sportvállalkozások üzleti modelljei, valamint a szponzoráció kérdése számos tanulsággal szolgál. A szabadidősport lehetséges finanszírozási módjait elemző tanulmány arra világít rá, hogy a sportnak ez a területe is jelentős teret hódított az utóbbi évtizedekben. Az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos tanulmányok pedig egy újsütetű kezdeményezésű akadémia felépítésén keresztül, illetve a hazai utánpótlás-nevelési rendszer átfogó bemutatásán át világítja meg a versenysportnak e kiemelkedően fontos ágát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gosi-bukta-a-sport-tarsadalmi-gazdasagi-es-utanpotlas-nevelesi-kerdesei//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero