Kugler (2012, 2015) részletesen vizsgálja a megnyilatkozói evidencia nyelvi megjelenítését. Eltérve az evidencialitás hagyományos megközelítéseitől, amelyek az evidencia típusait kizárólag az evidencia forrása alapján határozzák meg (lásd pl. Willett (1988) és de Haan (2001) munkáit), az evidencialitást több, egyszerre érvényesülő dimenzió mentén írja le, amelyek a következők: (a) az evidencia közvetlensége vs. közvetettsége; (b) a tapasztalat, illetve az informátor típusa; (c) a megnyilatkozói elkötelezettség foka; (d) a forrás megbízhatósága; (e) az evidenciális nyelvi jelölőre vonatkozó tudás (Kugler 2015: 54). Mivel a Kugler által megfogalmazott dimenziók a megnyilatkozói evidencia nyelvi jelölésének jellemzésére vonatkoznak, azokat a kauzális cselekvések által kiváltott evidenciális inferencia leírására egy az egyben nem lehet átvenni. Ugyanakkor az evidenciális inferencia vizsgálatában én is megtartottam a többdimenziós leírást – hasonlóan az episztemikus inferencia leírásához –, bizonyos szempontokat elhagyva a Kugler-féle modellből, más, az esetemben lényeges szempontokkal pedig kiegészítve azt. Hangsúlyozandó, hogy a kauzális cselekvések által kiváltott evidenciális inferencia alább megadott tulajdonságai – az episztemikus inferencia fent megadott tulajdonságaihoz hasonlóan – nem adnak kimerítő jellemzést az evidenciális inferencia alapbeállítás szerinti megvalósulásáról. A cél a legjellemzőbb tulajdonságok összeszedése volt, amelyek az evidencia jelölése révén gyakran felülíródnak.