Muzsalyi Róbert

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra


A mértéktelenül drága eljárás

Az Európai Bizottság kontra Nagy-Britannia és társai ügy előzményeként környezetvédelmi szervezetek panaszt terjesztettek elő a Bizottságnál arra való hivatkozással, hogy a magánszemélyek és a civil szervezetek nem tudják ügyeiket kivizsgáltatni az angol bíróságokon – egyrészt, mert a peres eljárás „mértéktelenül drága”, másrészt a „vesztes fizet” (loosers pay) szabály alkalmazása miatt. Álláspontjuk szerint a sérelmezett rendelkezések az Aarhausi Egyezményt végrehajtó irányelv 3. cikk 7. pontjába és 4. cikk 4. pontjába ütköznek, amelyek többek között tiltják, hogy a felülvizsgálati eljárások „mértéktelenül drágák” legyenek.1 A Bizottság keresete folytán indult eljárásban az EUB a „mértéktelenül drága” szempont vizsgálata körében objektív és szubjektív körülményeket is figyelembe vett. Kifejtette, a költségek nem lehetnek „objektíve észszerűtlenek”. Ez azt jelenti, hogy nem haladhatja meg az eljárásban az érdekelt fél anyagi lehetőségeit, így annak értékelése nem nyugodhat csupán egy „átlagos” felperes vélt pénzügyi teljesítőképességén, mivel előfordulhat, hogy az ilyen adatok messze állnak az érdekelt fél helyzetétől. Annak vizsgálatakor, hogy mi minősül szubjektíve észszerűnek, számos tényezőt figyelembe kell venni: az adott felek helyzetét, a kérelmező pernyertességének észszerű esélyét, az ügy tétjének a kérelmező, illetve a környezet védelme számára képviselt fontosságát, a jogi kérdés és az alkalmazott eljárás bonyolultságát, a különböző szakaszokban való jogorvoslat esetlegesen „vakmerő” jellegét, valamint hogy létezik-e a költségmentesség vagy költségkorlátozás nemzeti rendszere.2

Az EU-jog hatása a polgári eljárásjogra

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 610 8

Az EU-jog és a nemzeti jogok szimbiózisa a közösségek alapítása óta a jogtudomány egyik központi kérdése. Ismert tény, hogy az EU Bíróság számos alapelvet dolgozott ki ezen jogrendszerek együtt alkalmazásából eredő kérdések megválaszolására, amelyek fogadtatása változatos képet mutat az egyes tagállamokban. Az eltérő álláspontokban közös az a felismerés, hogy a luxembourgi testület döntéseiben adott iránymutatásokat értelmezni és alkalmazni kell a nemzeti bíróságok eljárásai során is. Az EU-jog által biztosított anyagi jogosultságok tagállami bírósági eljárások előtti kikényszerítését különösen is megnehezíti az a tény, hogy az EU-nak csak a határon átnyúló eljárásjogi kérdésekben van jogalkotási hatásköre, a bírósági szervezetrendszer és a polgári perrendtartás részleteit a tagállamok dolgozhatják ki. Ebben a perrendtartási sokszínűségben igyekszik az EU Bíróság több évtizede biztosítani az uniós anyagi jogszabályok hatékonyságát az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek kidolgozásával.

Muzsalyi Róbert sikeresen megvédett PhD-dolgozata alapján készült monográfiájában Magyarországon először dolgozta fel ennek a két alapelvnek a joggyakorlatát, az egyes ítéletekhez fűződő jogirodalmi vitákat és a magyar bíróságok első tapasztalásait. Bátran megkérdőjelezi a kialakult álláspontokat, pontosítja az egyes fogalmak tartalmát, és meggyőzően érvel saját véleménye mellett. A szerző arra a megnyugtató végkövetkeztetésre jut, hogy az EU Bíróság több mint 100 vonatkozó ítélete olyan rendszert alkot, amelynek jellemzői alapján a nemzeti bíróságok ma már egységesen meg tudják állapítani, hogy a nemzeti eljárásjogi rendelkezéseik megfelelnek-e az EU-jogi követelményeknek, illetve azokat hogyan kell értelmezni és alkalmazni az uniós anyagi jogon alapuló polgári perekben.

Dr. Osztovits András

Hivatkozás: https://mersz.hu/muzsalyi-az-eu-jog-hatasa-a-polgari-eljarasjogra//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave