Pintér Tünde Kornélia

A zenei nevelés társadalmi megítélése Magyarországon


A tanulók zenei elkötelezettsége – hangszertanulás és közösségben végzett zenei tevékenységek

A tanulók zenetanulását North, Hargreaves és O’Neill (2000) kutatásában alkalmazott vizsgálati módszerek segítségével vizsgáltuk meg, azaz megkérdeztük a tanulókat, játszanak-e jelenleg valamilyen hangszeren, valamint milyen hangszeren szeretnének megtanulni a jövőben. A tanulók hangszertanulását a közösségben végzett zenei tevékenységeik feltérképezésével egészítettük ki, amihez Dohány Gabriella (2013) kutatását vettük alapul („Végzel-e zenei tevékenységet közösségben?). A tanulók hangszertanulásának jellegzetességeit hangszerenként rögzítettük (Crowther–Durkin 1982).

A zenei nevelés társadalmi megítélése Magyarországon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 611 5

Zeneoktatásunk hanyatló állapota, melyet a kutatók elsősorban a zenei élmények hiányával, az ének-zene tantárgy alacsony presztízsével, valamint a tanulók klasszikus zenéhez fűződő negatív attitűdjével magyaráznak, számos elemzés és tanulmány tárgya. Pintér Tünde Kornélia kötetének célja e jelenség vizsgálata, az iskolai és iskolán kívüli zene megítélésével kapcsolatos álláspontok áttekintése egy, általános és középiskolai tanulók, szüleik és pedagógusok körében végzett kutatás nyomán. A szerző nem csupán az iskolai és iskolán kívüli zenehallgatás közötti különbségeket sorakoztatja fel, de olyan kérdésekre is kitér, amelyek például az énektanárok megítélésével, a zenetagozatos és nem zenetagozatos tanulók attitűdkülönbségeivel vagy a diákok könnyűzene iránti érdeklődésével kapcsolatosak. E kötet tehát a zenei nevelés helyzetéről, a zenei preferenciák kialakulásáról szóló mély, alapos elemzésnek tekinthető.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pinter-a-zenei-neveles-tarsadalmi-megitelese-magyarorszagon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave