A másodlagos dohányzást Second Hand Smoking-nak (SHS), ill. környezeti dohányfüst expozíciónak (ETS – Environmental Tobacco Smoking) nevezi a nemzetközi és hazai szakirodalom. Ez a dohányfüst akaratlan belélegzését jelenti. „Európában, Finnországban és Svédországban a legalacsonyabb (5%) a családtagok környezeti dohányfüst terhelése, míg Litvániában, Görögországban, Cipruson és Bulgáriában a legmagasabb (30% körüli érték).” A passzív dohányzás nemzetközi szinten 1 millió ember haláláért felelős évente.182 A gyermekeket, fiatalokat érő dohányfüst expozíció kiemelt figyelmet érdemel. A budapesti óvodások passzív dohányzási prevalenciáját az ÁNTSZ Fővárosi Intézete először 1999-ben vizsgálta. Eredményeik szerint a fővárosi óvodások 39,6%-a passzív dohányos, a családok 50,5%-ában található dohányzó személy. A dohányzó családok 29,7%-ában rendszeresen dohányoznak kisgyermekük jelenlétében, 47,8%-ában pedig alkalmanként. 2009-ben ezt a vizsgálatot megismételték. 10 év alatt 10%-kal csökkent a gyerekek passzív dohányzás prevalenciája, de a fővárosi óvodásoknak még mindig 29%-a passzív dohányos volt. A gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyerekek 23,7 százaléka naponta 1-5 db cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 42,4 százalékuk 6–10 db cigarettáét, 22 százalékuk 11–20 db cigarettáét, 11,9 százalékuk pedig 21 db cigarettánál is többet. A családok 41%-ában dohányzik valaki és a gyermek jelenlétében rendszeresen 21,5%-ban, alkalmanként 50,5%-ban dohányoznak.183