A roma lakosság egészségi állapotát számos kedvezőtlen tényező befolyásolja. Gyakran élnek az ország marginális területein, ahol kedvezőtlenek a lakásviszonyok, a közegészségügyi feltételek, táplálkozásuk többnyire hiányos, túlzott mértékben tartalmaz szénhidrátokat, gyakoribbak körükben a különféle addikciók. „A roma 13–16 éves korosztály közel fele (45%-a) gyújt rá rendszeresen. Ennek a korosztálynak 76%-a már kipróbálta a dohányzást. Ebben a csoportban a szülők legalább háromnegyede alacsony iskolai végzettségű.” „A roma lányok 80%-a már kipróbálta a dohányzást, míg ez a nem roma lányok esetén csak 40%-ban fordul elő.”200 „A magyarországi romatelepeken élő szülőképes korú nők dohányzási gyakoriságára jellemző, hogy a 18–29 éves korosztályban a rendszeresen dohányzók aránya 51% körüli, míg a szintén szülőképes korú 30–44 éves korosztályban még ennél is valamivel többen (66%) dohányoznak rendszeresen.”201 A várandósság kiderülésekor a roma nők 47,3%-a, míg a nem romák 12,8%-a dohányzik.202 „Férfiak körében mindkét korcsoportban magasabb arányok jellemzőek, vagyis 64–75% körüli a rendszeres dohányzás aránya”. „A koraszülések előfordulása romák esetében 10,7%, míg nem roma populációban 7,9%. Az alacsony születési testtömeg előfordulása kétszer gyakoribb a roma várandósok körében (14,2%), mint a nem romák (7,6%) esetén.”203 Ennek hátterében számos ok fellelhető, ilyenek pl. a családtervezés hiánya, a korai teherbeesés, a prekoncepcionális gondozás hiánya, a betegségek, tünetek késői felismerése, az alacsony iskolázottság, ismerethiány, a dohányzás, a gyakoribb környezeti dohányfüst expozíció.204