Az egészségi állapot értelmezésében külső és belső tényezők a meghatározók. A természeti környezet, a légszennyezettség, az elfogyasztott élelmiszerek, a család, a tágabb társadalmi környezet, a munkahely, a kereseti viszonyok, a társadalomban elfoglalt hely mellett meghatározó szerepet játszik az egyén biológiai neme, az életkora és a genetikai adottságai. Azonban az, hogyan akarunk élni, milyen életminőséget szeretnénk, az már nagyban múlik az elhatározáson, azon, hogy milyen egészségmagatartást alakítunk ki. Az egészségi állapotot alapvetően négy tényező befolyásolja (43%-ban életmód, 19%-ban környezeti tényezők, 27%-ban genetikai tulajdonságok és 11%-ban az egészségügyi ellátó rendszerek).2 A betegségek egyre szélesebb spektruma az egész társadalom közös problémája. Kialakulásukban nagy szerepe van az életmódnak, a társadalmi szokásoknak és a szenvedélybetegségeknek. Ezért nagyon fontos a megelőzés a prevenció, amely nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi kérdés is. A prevenció lényegesen olcsóbb, mint a gyógyítás. Hatékony alkalmazásával a betegségek kezelésére költött jelentős anyagi ráfordítást meg lehet spórolni, sőt hosszútávon látható gazdasági hasznot hoz.3