Kevés a megbízható adat a gyermekbántalmazás-elhanyagolás témakörében. A KSH adatai szerint 2014-ben 135 890 veszélyeztetett gyermeket tartottak nyilván. 2012-ig azonos tematika szerint gyűjtötték az adatokat és a számok alapján a szakemberek a gyermekpopuláció 10%-át tartották veszélyeztetettnek. Az adatgyűjtési metodikaváltás következtében a számok csökkenést mutatnak. Jelenleg a gyermekpopuláció 7,1%-át tekintik veszélyeztetettnek. A látencia becslése 1:25-höz. Gyermekkorban a vezető halálokok a külső ok (baleset és erőszak), a daganatos megbetegedések, a veleszületett rendellenességek és idegrendszeri megbetegedések miatt bekövetkezett halálozás. Az 1–4 éves korosztályban a második leggyakoribb, az 5–19 éves korosztályban a vezető halálok a külső behatások miatt keletkezett sérülések (baleset és bántalmazás). A baleseti statisztikák szerint a közlekedési balesetekben elvesztett gyermekek száma csökkenést mutat, azonban az otthonbalesetek száma (égés, forrázás, mérgezés, kiesésé stb.) nem. A HBSC kutatás szerint a 11–18 éves tanulók 40,6%-a sérült meg legalább egyszer az adatfelvételt megelőző évben, és közülük 38%-ukat kellett kötözéssel, varrással, vagy műtéttel ellátni. Mindezek erőteljesen alátámasztják a téma mélyreható oktatását, a megelőzés fontosságát, az áldozattá válás elkerülése érdekében. Továbbá az egészségügyi ellátás során kiemelten kell kezelni a további traumák, az intézményi bántalmazás elkerülését, ezért fontos a szakszerű, empatikus megközelítés.