Gősi Zsuzsanna, Bárdos György, Magyar Márton (szerk.)

Sokszínű rekreáció II.

Az idősödés problematikája

Az emberi életkort alapvetően számtalan szempont szerint lehet tagolni, én most azt a három nagy életszakasz-tagolást kívánom használni, amelyet a rekreációval foglalkozó szakirodalmak is használnak. Ennek megfelelően a három nagy emberi életkorszakasz a gyermek- és ifjúkor, a felnőttkor és az időskor (Ábrahám, 2010; Kovács, 2010; Fritz, 2011). De mi is ez az időskor, és mi maga az öregedés? Jelenleg is kimondható, hogy néhány kutató állításával ellentétben, annak ellenére is, hogy elég sok, az öregedéssel kapcsolatos, illetve azt nagyban befolyásoló folyamatot pontosan ismerünk, az öregedés problémája és mechanizmusa a mai napig megoldatlan (Bárdos, 2006; Semsei, 2008 In: Semsei, 2008). Tanulmányunk szempontjából nem is kulcsfontosságú, hogy megválaszoljuk azt a kérdést, hogy miért öregszünk, az már inkább, hogy ez milyen biofiziológiai folyamatokkal jár, valamint, hogy mi is tulajdonképpen az öregség. Egy latin mondás szerint: Senectus ipsa est morbus, vagyis az öregség maga egy betegség (Bárdos, 2006; Bazsó, 1987). Bár a latinok bölcsessége történelmi tény, de én most mégis szeretném azt gondolni, hogy ez a definíció érvényét vesztette a társadalmi fejlődés során. A mai ismereteink fényében talán kimondható, hogy az öregséget a betegségekkel ekvivalens módon azonosítani tévedés. Bár valóban megnő az egészségügyi kockázatok száma, ahogyan azt Iván László is írja, „az idősek azért betegek, mert szervezetükben kóros folyamatok alakultak ki, és nem azért, mert idősek” (Iván, 2008 In: Semsei, 2008 41.o). Az azonban bizonyos, hogy az idősödés során szervezetünk változik. Sok ilyen biológiai-fiziológiai folyamatot pedig pontosan ismerünk. Tudjuk például, hogy az idősödés során csökken a szervezet homeosztázist fenntartó képessége (Radák, 2008 In: Semsei, 2008 In: Semsei, 2008), valamint, hogy az öregedés heterokinetikus, azaz az öregedési folyamatok sebessége és gyorsulása eltérő a test különböző részeiben (Semsei, 2008 In: Semsei, 2008; Róbert, 2010). Azt is bizonyosan állíthatjuk, hogy ahogy a test részei sem egységes módon öregszenek, úgy az emberek sem. Nem beszélhetünk tehát egységes öregedési mintáról (Iván, 2008 In: Semsei, 2008; Bánhidi, 2016). Ha pedig nincs egységes öregedési minta, akkor idősek homogén csoportjáról sem nagyon beszélhetünk. Fontos kérdés akkor, hogy tulajdonképpen kiket nevezhetünk időseknek.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 609 2

Sporttudomány

Az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete (ESI) 2018 őszén konferenciát rendezett a „Sport – Tudomány – Egészség: Fókuszban a rekreáció” címmel, melyen az Intézetben folyó kutatásokról próbáltunk keresztmetszeti képet nyújtani, kiegészítve néhány, velünk kapcsolatban lévő külső előadó munkájának bemutatásával. Ehhez a konferenciához kapcsolódott a „Sokszínű Rekreáció” című kötet, amelyben az előadók egy része részletesen is bemutatta munkáját. A konferencia sikere és a tapasztalt jelentős érdeklődés indított bennünket arra, hogy hasonló konferenciát szervezzünk 2019 őszén is, ez hasonlóan az elkészült kötethez a „Sokszínű rekreáció” alcímet kapta. A második konferenciához kapcsolódik a mostani „Egészségmegőrzés – Életkorok – Képzés” című kötet, amely újabb, az Intézethez köthető tematikus közleményeket tartalmaz.

A „sokszínű” kifejezés a címben nem véletlen: az ESI oktatói sokféle háttérrel, képzettséggel, képzési feladattal rendelkeznek (testnevelőktől, rekreáció- és sportszervezőktől a biológusokon és orvosokon át a pszichológusig és tovább a közgazdaságtanig, hogy csak a képzettségi aspektust említsük), kutatási és oktatási tematikájuk is ennek megfelelően színes és sokrétű. Sokrétű az a tevékenység is, amit az oktatás mellett folytatnak, akár a kiegészítő munka frontján (például iskolai oktatás, speciális igényűek képzése, felnőttoktatás, sportvezetés és edzésmunka stb.), akár pedig a kutatás területén. Ez a kötet pontosan ezt a sokszínűséget tükrözi, tematikailag is (a jógától a mérési módszereken, majd a sétafocin át a rekreációs képzésig), és a szerzők sokféleségében is (hallgatóktól doktoranduszokon, fiatal oktatókon át a szenior intézetvezetőig) egyaránt.

Fontos hozadéka a kötetnek az is, hogy átível a generációkon, a serdülőktől az időskorig, mintegy mutatva azt a sokszínűséget, ami az Intézet oktatási és kutatási profilját egyaránt jellemzi. És végül, a sokszínűséget tükrözi az is, hogy szó van kutatási módszerekről, életmódról és egészségről, oktatásról és rekreációs programokról egyaránt. Azt gondoljuk, ez a kötet méltó folytatása, és egyben szerves kiegészítője is az előző kötetnek, és lehetőséget ad az érdeklődőnek arra, hogy betekintést nyerhessen egy sokszínű és szakmailag jól képzett/szervezett oktatási egység tudományos munkájába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gosi-bardos-magyar-sokszinu-rekreacio-ii//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero