Kutatások igazolják, hogy világszerte robbanásszerűen növekszik az illegális, illetve legális drogtól függő személyek és a pszichés megbetegedések száma. Az addikció kialakulása már egyre fiatalabb nemzedékeket is veszélyeztet (Eberhard, 2001). Magyarországon a drogfogyasztó magatartás az 1960-as években jelent meg. Ebben az időszakban hazánkban még nem voltak elérhetőek a Nyugat-Európában már elterjedt illegális szerek, ezért a fiatalok például könnyen beszerezhető ragasztószer-gőzt inhaláltak. A nyolcvanas évektől kezdődött az ópiát-származékok fogyasztása, szájon át, illetve intravénásan adagolva. A rendszerváltás a drogok világában is nagy változásokat jelentett, a legnépszerűbb drogok listája átalakult, kinyíltak a kapuk nyugat felé, ezért a beszerzés forrása is megváltozott, nőtt a beszerezhető drogok mennyisége, és a kilencvenes évekre Magyarország a kábítószer-kereskedelem tranzitországából célországgá is vált. Napjainkban a legtöbbet fogyasztott törvénytelen kábítószerek a cannabis származékok, emellett az amfetamin, ecstasy és az ún. designer drogok, amiket a fogyasztók a terjesztőktől szereznek be a feketepiacon, és a fiatalok számára is számottevő fajtájuk elérhető az éjszakai életben, diszkókban (Makai, 2001). A drogokat klasszikusan négy kategóriába lehet sorolni. Első csoport az ópiátok, ezek olyan kábítószerek, melyeket mákból készítenek, és por, tabletták vagy folyadék formában is adagolhatóak. Ilyen a heroin, ópium, morfium, kodein, methadon vagy a máktea. A második típus a depresszánsok, azok a szerek, amelyek a központi idegrendszer működését csökkentik. Ezek a nyugtatók, altatók, szorongásoldók és az alkohol. Harmadik kategóriába a stimulánsok tartoznak, amelyek gyorsítják, izgatják, élénkítik az idegrendszert. Ilyenek az amfetaminszármazékok (fehér színű por, tabletta és folyadék formájában jelennek meg), mint az ecstasy és a speed, valamint a kokain (a kokacserje leveléből előállított, kristályos fehér por), a nikotin és a koffein. Az utolsó csoportba a hallucinogéneket lehet sorolni, ezek a szerek hallucinációt, megváltozott tudatállapotot, érzékelést, észlelést okoznak. Ilyen az LSD, szerves oldószerek, hallucinogén hatású kaktuszok, gombák, kéjgáz, PCP, cannabis származékok (marihuána és a hasis), MDMA (ecstasy), mint hallucinogén hatású stimuláns (Csorba, 2000). Elsősorban a gyermek- és fiatalkorúak azok, akik a kíváncsiságtól hajtva és társaik hatására próbálják ki a kábítószereket, és arra rászokva könnyen a drogfogyasztás rabjává válhatnak (Makai, 2001). Egy 2007-es ESPAD-vizsgálatból az derül ki, hogy a 8–10. évfolyamos tanulók 15,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert (fiúk: 17,7%, lányok: 14,2%). Ennél még magasabb (21,1%) azoknak a diákoknak a száma, akik a szert biztosan droghasználati céllal fogyasztották (Elekes–Nádas, 2009). Sajnos manapság már egyre korábban nyúlnak a fiatalok a drogokhoz, „míg tíz évvel ezelőtt 16 éves kor körül kezdték el kipróbálni a fiatalok a drogot, addig ez mára 14 évre csúszott le”, nyilatkozta Zacher Gábor. Az iskoláskorú gyerekek a legveszélyeztetettebbek, a drog nem iskolafüggő, jelen van a szakmunkásképzőkben, gimnáziumokban és az elit iskolákban egyaránt (Makai, 2001).