Préda István, Szekeres Mária, Koller Ákos (szerk.)

Sport és szív

A fizikai terhelés kedvező hatásai korai és késői hatásokra oszthatók fel:

Korai kedvező hatások:

Endotél hatás: a rendszeres testmozgás az artériák fokozott vazodilatátor-válaszát hozza létre, fokozódik a nitrogén-oxid (NO) termelődése.
Fokozott paraszimpatikus befolyás: a fokozott szívfrekvencia-variabilitás a vagus tónus növekedésének érzékeny indikátora. Egy sor vizsgálat igazolta, hogy tréningprogram hatására a szívfrekvencia élettani változékonysága – egészségesekben és keringési betegekben egyaránt – növekszik, és a rehabilitációs tréningprogram csökkenti a hirtelen szívhalál előfordulási arányát.
Koagulációs faktorok: a magas intenzitású fizikai terhelés növeli az alvadási faktorok, elsősorban a VIII. faktor koncentrációját. Ez a hatás a maximális oxigénfelvétel 95–100%-ának elérésekor legalább egy órán keresztül észlelhető, illetve elhúzódó terhelés esetén fokozott fibrin- és trombinprodukció van jelen. Fokozódik a trombocitaaggregáció mértéke is.

Késői kedvező hatások:

Lipideken érvényesülő hatás: egy metaanalízis igazolta, hogy fizikai terhelés hatására a koleszterin 6,3%-kal, az LDL-koleszterin 13,4%-kal csökkent; a védő hatású HDL-koleszterin értéke 5%-kal növekedett. A szubfrakciók közül a tréningprogramban csökken az LDL-koleszterin- és nő a védő hatású HDL-részecskék mennyisége.
Aerob terhelés hatására: csökken a szisztolés vérnyomás és mérséklődik a diasztolés érték is. 2%-os diasztolés vérnyomáscsökkenés 6%-kal mérsékli a kardiális, és 15%-kal csökkenti a sztrókhalálozást.
Diabetes mellitus: a fizikai terhelés több támadásponton is kedvező hatással van a glükózháztartás stabilizálására. Csökkenti a máj cukortermelését, javul az inzulinrezisztencia, növekszik a vázizomzat cukorfelhasználása, a terhelés hatására fokozódó glükóztranszport növeli a vázizomzat kapilláris sűrűségét és így a vérátáramlást is.
Obezitás: a rendszeres fizikai terhelés csökkenti a testsúlyt, illetve megelőzi annak növekedését. A fizikai terhelés és az egyidejű kalóriamegszorítás még ennél is jelentősebb és stabilabb testsúlyredukciót eredményez.
Metabolikus szindróma és krónikus gyulladás: a metabolikus szindróma (hipertónia, túlsúly, diszlipidémia, inzulinrezisztencia) elsősorban a társuló isémiás szívbetegség (heveny koronáriaszindrómák) jelentősebb előfordulási aránya miatt fontos. A rendszeres testmozgás valamennyi rizikótényező és az alapbetegség kedvezőtlen hatását csökkenti, a tréningprogram és jelentősebb (több mint 10%) testsúlycsökkentés a metabolikus szindróma együttesének gyakorlati megszűnését jelentheti. A rendszeres testmozgás vagy tréningprogram (dinamikus mozgás, ideális esetben legalább hetente 4 ízben 40–60 perc szubmaximális intenzitású (220 – életkor 70%-a) + hetente 2 ízben 10–20 perc kis súlyokkal végzett „nyújtás” ideális élettani és kórélettani hatásait foglalja össze az 1. táblázat.

1. táblázat. A terheléses tréning biológiai hatásai

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 628 3

Jelen jegyzet a „Sport és szív” egyetemi kurzus eddig elhangzott előadásainak anyagából készült összefoglaló kivonat, mely nem pótolja az előadásokon való részvételt, azonban jelentősen segíti és megkönnyíti a tananyag elsajátítását és a vizsgára való felkészülést. Bízunk benne, hogy jegyzetünk az előadásokhoz kapcsolódóan támogatja hallgatóinkat abban, hogy megszerzett szakmai tudásukat kiegészítsék és elmélyítsék a sportkardiológia tárgykörében. Reméljük továbbá, hogy a kurzuson elsajátított tananyag, az előadások és a kórházi gyakorlati óra maradandó élményei mellett, érdekes és hasznos információkkal bővíti majd hallgatóink tudását és látókörét, hozzájárul ahhoz, hogy kialakítsák az egészséges életmód szemléletét, s elősegíti saját és környezetük, valamint jövőbeli szakmai hivatásuk sikerét.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sport-es-sziv//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero