Krepsz Valéria

A spontán beszéd akusztikai jellemzőinek változása óvodáskorban


A nyelvi hosszúság

A lineáris artikulációs modell, amely a magánhangzók kategorizációjának elméleti alapvetését adja, a korábbiak szerint tehát egy statikus állapot alapján jellemzi a vokálisokat képzési jegyeik szerint. A magyar magánhangzórendszer fonológiailag hét (Nádasdy–Siptár 2001), míg fonetikailag öt nyelvi hosszúság szerinti magánhangzópárt különböztet meg (Gósy 2004). A két kategorizáció, azaz a fonetikai és a fonológiai csoportosítás különbsége az a-á és e-é magánhangzópárok besorolásában tér el. Ismert tény ugyanis, hogy a kérdéses vokálisok képzése a nyelv mozgásában is különbséget mutat, vagyis azok hangszínükben is eltérnek egymástól. Az, hogy fonológiai közelítésben mégis párként jelennek meg, abból adódik, hogy a többi nyelvi időtartambeli párhoz hasonlóan alterálnak egymással (Siptár–Törkenczy 2000). Kérdés azonban, hogy a magánhangzópárok tagjainak megvalósulási különbsége vajon az alulkonfiguráltság eredménye-e, amely abból adódhat, hogy a rövidebb időtartamú magánhangzók képzése során a beszélő nem képes elérni a rövid magánhangzókra jellemző artikulációs konfigurációt, vagy maga a célkonfiguráció eredendően eltér a két hangcsoport között. (A kérdésfelvetés részletes kifejtését lásd: Mády 2008; Deme 2016).

A spontán beszéd akusztikai jellemzőinek változása óvodáskorban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 642 9

A jelen monográfia a 4 és 6 éves gyermekek közléseinek akusztikai vetületét vizsgálja az időzítési és a spektrális jellemzők elemzése alapján. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan változnak a fenti paraméterek óvodás korban, keresztmetszeti összevetés alapján felnőttnyelvi értékekkel összevetve. A kutatás fontosságát az adja, hogy a beszédképző szervek a közlések létrehozása során egymással finoman összehangolt mozgást végeznek. Kezdetben a gyermekek artikulációja nagy és még kevésbé pontos mozdulatokból épül fel, a motoros vezérlés gyakorlatlanságából adódóan gyakori a célalulmúlás beszédükben. Később a beszédképző szervek anatómiai szempontból az életkor előrehaladtával méretükben és működésükben is változnak, a gyermekek artikulációja akusztikai-fonetikai szempontból a felnőttekéhez hasonlóvá válik. A monográfiában bemutatott elemzés új információkkal szolgál a gyermeknyelvi sajátosságok leírásához, gazdagítja az anyanyelv-elsajátítás viszonylag kései szakaszáról szerzett tudásunkat, így mind a nyelvészek, mind a gyakorlati szakemberek érdeklődésére számot tarthat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/krepsz-a-spontan-beszed-akusztikai-jellemzoinek-valtozasa-ovodaskorban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave