Krepsz Valéria

A spontán beszéd akusztikai jellemzőinek változása óvodáskorban


A beszédképzés folyamata és fiziológiai háttere

Az artikulációra használt szervek elsődleges funkciója a biológiai lét fenntartása, a hallószervek elsődleges feladata pedig a térben való tájékozódás, és csupán másodlagosan alkalmazhatók a beszédprodukció és a beszédpercepció működtetésére (Roach 2001; Gósy 2004; Kassai 2006; Ashby–Maidment 2008; Harley 2011; Knight 2012). Ontogenetikusan tehát nem áll rendelkezésre külön szervrendszer a beszéd létrehozásához és feldolgozásához. A beszéd antropofonikus megközelítése szerint – részben ehhez kapcsolódóan – az egészséges beszélők hangképző apparátusa nem különbözik jelentősen sem felépítésében, sem működésében. Ez biztosítja a beszéd biológiai alapját (Laver 1994). A kvantális elmélet (Stevens 1989) kimondja, hogy az artikulációbeli eltérések mértéke és az akusztikumban létrejövő különbség nem áll egyenes arányosságban egymással, azaz egy kismértékű artikulációs eltérés is igen jelentős akusztikai módosulást hozhat létre, és egy nagyobb artikulációs módosulás esetében is mutatkozhat kismértékű akusztikai változás.

A spontán beszéd akusztikai jellemzőinek változása óvodáskorban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 642 9

A jelen monográfia a 4 és 6 éves gyermekek közléseinek akusztikai vetületét vizsgálja az időzítési és a spektrális jellemzők elemzése alapján. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan változnak a fenti paraméterek óvodás korban, keresztmetszeti összevetés alapján felnőttnyelvi értékekkel összevetve. A kutatás fontosságát az adja, hogy a beszédképző szervek a közlések létrehozása során egymással finoman összehangolt mozgást végeznek. Kezdetben a gyermekek artikulációja nagy és még kevésbé pontos mozdulatokból épül fel, a motoros vezérlés gyakorlatlanságából adódóan gyakori a célalulmúlás beszédükben. Később a beszédképző szervek anatómiai szempontból az életkor előrehaladtával méretükben és működésükben is változnak, a gyermekek artikulációja akusztikai-fonetikai szempontból a felnőttekéhez hasonlóvá válik. A monográfiában bemutatott elemzés új információkkal szolgál a gyermeknyelvi sajátosságok leírásához, gazdagítja az anyanyelv-elsajátítás viszonylag kései szakaszáról szerzett tudásunkat, így mind a nyelvészek, mind a gyakorlati szakemberek érdeklődésére számot tarthat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/krepsz-a-spontan-beszed-akusztikai-jellemzoinek-valtozasa-ovodaskorban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave