Csizmadia Zoltán, Rechnitzer János (szerk.)

Az önvezető járművek világa

Társadalmi hatások és kihívások


A használat észlelt egyszerűsége

A használat észlelt egyszerűsége annak a foka, hogy milyen mértékben van szükség mentális és fizikai erőfeszítésekre a rendszer használatához. Davis (1986) hipotézise szerint a használat észlelt egyszerűsége közvetlen hatással van az észlelt hasznosságra. 2008-ban Venkatesh Balával együtt dolgozva továbbfejlesztette a TAM 2 modellt (Venkatesh-Bala, 2008). Modelljük a használat észlelt egyszerűségére hatással bíró tényezőket is elemzi. A használat észlelt egyszerűségét befolyásoló tényezők egyrészt „a korábban szerzett általános tapasztalatokból származó viselkedési horgonyok (anchor), amelyek főként a technológiával való személyes tapasztalatszerzés előtt segítik a véleményformálást, másrészt a korrekciós tényezők (adjustments), amelyek a technológiával szerzett közvetlen tapasztalatok fényében módosítják a korábbi észlelést” (Venkatesht idézi: Keszey–Zsukk, 2017:40). A viselkedési horgonyok közé tartozik a technikai én-hatékonyság, amely arra utal, hogy az egyén mennyire hiszi, hogy képes a rendszer hatékony kezelésére. Ezzel szemben áll a technológiai szorongás, vagyis hogy a felhasználó milyen mértékben érez félelmet vagy aggodalmat, amikor lehetősége van az új technológia használatára. „A sikeres innováció hozzáadott értéket teremt – valami olyan újdonság jön létre általa, amely nemcsak különbözik, de valamilyen – nem kizárólag gazdasági – szempontból optimálisabb tulajdonságokkal bír, mint a korábban ismert termékek, szolgáltatások” (Zsellér, 2011:10–11), ez feltételezhetően az autonóm jármű esetében a vezetés észlelt könnyebbségét, egyszerűségét jelenti a kézi üzemmódhoz képest.

Az önvezető járművek világa

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 629 0

A járművek világa a nagy változások korát éli. Az elektromobilitás együtt jár a digitalizáció látványos terjedésével, a járművek és a közlekedési módok átalakulásával, csakúgy mint az eszközök és az emberek viszonyának radikális módosulásával. Az önvezető jármű az egyik szimbóluma a korábbi magatartásokat, viszonyokat, gazdasági bázisokat és intézményeket felforgató innovációs hullámnak.

A hazai szakirodalomban nem találkozhatunk a járműfejlesztés- és gyártás új irányának gazdasági és társadalmi hatásait feldolgozó átfogó kiadvánnyal. A szerzők a Széchenyi István Egyetemen egy kutatási program keretében dolgozták fel az önvezető járművek ökoszisztémájának legfontosabb társadalmi összefüggéseit. A tanulmánykötetben a téma hét kutatója elemzi a gép és az ember kapcsolatának változását a technológia fejlődés viszonylatában, de betekintést adnak a gazdasági, társadalmi hatásrendszerek bonyolult szövetébe, felvázolják a járműgyártást átrendező Ipar 4.0 rendszer alapjait, a városfejlődés és a járművek elképzelhető trendjeiről olvashatunk, valamint a hazai automobilitás sajátosságairól nyerünk ismereteket.

A kötet második része az első átfogó, országos léptékű, lakossági körben végzett az önvezető járművek ismeretére és fogadására irányuló reprezentatív kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be. Képet kaphatunk arról, hogy mennyire élénk és nyitott a járművek új generációja iránti érdeklődés, és hogy milyen aggályok és bizonytalanságok fogalmazódnak meg a jövő elkerülhetetlen fejlődési irányaival szemben.

Ajánljuk a kötetet mindazoknak, akiket érdekelnek a ma és a holnap járművei, azok hatása az életünkre a termeléstől a fogyasztáson át az életmódig, valamint azoknak is, akik el kívánnak gondolkodni a ma emberének a jövőre vonatkozó vízióiról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csizmadia-rechnitzer-az-onvezeto-jarmuvek-vilaga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave