Csizmadia Zoltán, Rechnitzer János (szerk.)

Az önvezető járművek világa

Társadalmi hatások és kihívások


A tapasztalt hasznosság

A tapasztalt hasznosság a TAM modell második eleme, és azt fejezi ki, hogy az egyén mennyire gondolja, hogy az adott technológia használata fokozza saját teljesítményét. A TAM modellt Venkatesh és Davis tovább bővítették, és a használati szándékhoz külső befolyásoló tényezőket rendeltek (Venkatesh–Davis, 2000). A tényezőket két nagy csoportra bontották, ezek a társadalmi befolyásoló folyamatok és a kognitív, megismerésalapú folyamatok. A TAM modell tapasztalt hasznosság változójához köthető legfontosabb elem Venkatesh és társai tanulmányában a munkához való illeszkedés (Venkatesh et al., 2003). A munkához való illeszkedés azt fejezi ki, hogy az adott rendszer mennyire képes támogatni az illetőt a munkájában; az autonóm járművekre vonatkoztatva, hogy milyen mértékben képes a vezetés folyamatát megkönnyíteni (Keszey–Zsukk, 2017). A munkához való illeszkedés konstrukciójában a kimenet minősége meghatározó tényező. Az alapfeltételezés az, hogy adott technológia használatával hatékonyabb eredmény érhető el, tehát a felhasználók számára relatív előnyöket biztosít. A manuális vezetéshez viszonyítva az autonóm vezetésű autókat a sokkal stabilabb és kiegyensúlyozottabb közlekedés relatív előnye jellemzi. A kognitív folyamatok közé tartozik az eredmény láthatósága, amely annak igazolhatóságára irányul. Eszerint a felhasználók számára a technológia használatából származó előnyöknek egyértelműen láthatóvá, értelmezhetővé kell válnia (Keszey–Zsukk, 2017). Az autonóm járművek hasznossága abban rejlik, hogy a vezető nélküli jármű a vezetés helyett más alternatív tevékenységek elvégzését teszi lehetővé, valamint módosítja a vezetés élményét, azt kényelmesebbé, egyszerűbbé teszi. Különösen igaz ez a monoton vezetési helyzetekre.

Az önvezető járművek világa

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 629 0

A járművek világa a nagy változások korát éli. Az elektromobilitás együtt jár a digitalizáció látványos terjedésével, a járművek és a közlekedési módok átalakulásával, csakúgy mint az eszközök és az emberek viszonyának radikális módosulásával. Az önvezető jármű az egyik szimbóluma a korábbi magatartásokat, viszonyokat, gazdasági bázisokat és intézményeket felforgató innovációs hullámnak.

A hazai szakirodalomban nem találkozhatunk a járműfejlesztés- és gyártás új irányának gazdasági és társadalmi hatásait feldolgozó átfogó kiadvánnyal. A szerzők a Széchenyi István Egyetemen egy kutatási program keretében dolgozták fel az önvezető járművek ökoszisztémájának legfontosabb társadalmi összefüggéseit. A tanulmánykötetben a téma hét kutatója elemzi a gép és az ember kapcsolatának változását a technológia fejlődés viszonylatában, de betekintést adnak a gazdasági, társadalmi hatásrendszerek bonyolult szövetébe, felvázolják a járműgyártást átrendező Ipar 4.0 rendszer alapjait, a városfejlődés és a járművek elképzelhető trendjeiről olvashatunk, valamint a hazai automobilitás sajátosságairól nyerünk ismereteket.

A kötet második része az első átfogó, országos léptékű, lakossági körben végzett az önvezető járművek ismeretére és fogadására irányuló reprezentatív kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be. Képet kaphatunk arról, hogy mennyire élénk és nyitott a járművek új generációja iránti érdeklődés, és hogy milyen aggályok és bizonytalanságok fogalmazódnak meg a jövő elkerülhetetlen fejlődési irányaival szemben.

Ajánljuk a kötetet mindazoknak, akiket érdekelnek a ma és a holnap járművei, azok hatása az életünkre a termeléstől a fogyasztáson át az életmódig, valamint azoknak is, akik el kívánnak gondolkodni a ma emberének a jövőre vonatkozó vízióiról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csizmadia-rechnitzer-az-onvezeto-jarmuvek-vilaga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave