Csizmadia Zoltán, Rechnitzer János (szerk.)

Az önvezető járművek világa

Társadalmi hatások és kihívások


Poszttársadalmi viszonyok

Az eddig kifejtett gondolatok pontosítása érdekében célszerű röviden összefoglalni a tárgyak (objects) és a tárgyakhoz fűződő viszonyunk (object-subject relations) kérdését, mivel itt érkezünk el saját vizsgálódásunk szempontjából a legfontosabb témakörhöz. Ebben az elméleti keretrendszerben minden nem-emberi dolog (non-human things) olyan tárgynak tekinthető, amelynek ebben a megközelítésben végtelen számú formája, típusa, konkrét változata képzelhető el. Egyre inkább jellemző rájuk, hogy nyitottak, folyamat jellegűek, projekciók, állandóan változó, átalakuló karakterjegyekkel, az elkészültség, a befejezettség, a véglegesség teljes hiányával felruházva. A tudástermelés és az információtermelés termékeihez hasonlóan a folyamatos robbanás, és a valami-újjá-mutálódás állapota jellemzi a minket körülvevő, a társadalmi világba benyomuló és integrálódó tárgyi valóság alkotóelemeit. A tárgyak egyre inkább az alapján határozódnak meg, nyernek identitást (hasonlóan a személyiség formálódásához), hogy mik nem, vagy éppen, hogy mivé válhatnak majd a jövőben, és nem az alapján, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek jelen pillanatban. A technológiai eszközökre különösen jellemző az a szimultán helyzet, ami a már rögtön elérhető használati tárgy, és a folyamatosan átalakuló, transzformálódó, fejlesztés alatt álló, frissülő (updates), verziókra tagolt (versions) állapot rájuk jellemző kettősségével írható le. Ezt nevezhetjük a tárgyak kettős szerkezetének (dual structure): egyszerre utalnak az általuk nyújtott, eleve adott, elérhető tulajdonságokra (használatra kész jelleg), és a hiányra, a tökéletlenségre, a csak a valamikori jövőben elérhető potenciálra (Knorr Cetina, 2001:528).

Az önvezető járművek világa

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 629 0

A járművek világa a nagy változások korát éli. Az elektromobilitás együtt jár a digitalizáció látványos terjedésével, a járművek és a közlekedési módok átalakulásával, csakúgy mint az eszközök és az emberek viszonyának radikális módosulásával. Az önvezető jármű az egyik szimbóluma a korábbi magatartásokat, viszonyokat, gazdasági bázisokat és intézményeket felforgató innovációs hullámnak.

A hazai szakirodalomban nem találkozhatunk a járműfejlesztés- és gyártás új irányának gazdasági és társadalmi hatásait feldolgozó átfogó kiadvánnyal. A szerzők a Széchenyi István Egyetemen egy kutatási program keretében dolgozták fel az önvezető járművek ökoszisztémájának legfontosabb társadalmi összefüggéseit. A tanulmánykötetben a téma hét kutatója elemzi a gép és az ember kapcsolatának változását a technológia fejlődés viszonylatában, de betekintést adnak a gazdasági, társadalmi hatásrendszerek bonyolult szövetébe, felvázolják a járműgyártást átrendező Ipar 4.0 rendszer alapjait, a városfejlődés és a járművek elképzelhető trendjeiről olvashatunk, valamint a hazai automobilitás sajátosságairól nyerünk ismereteket.

A kötet második része az első átfogó, országos léptékű, lakossági körben végzett az önvezető járművek ismeretére és fogadására irányuló reprezentatív kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be. Képet kaphatunk arról, hogy mennyire élénk és nyitott a járművek új generációja iránti érdeklődés, és hogy milyen aggályok és bizonytalanságok fogalmazódnak meg a jövő elkerülhetetlen fejlődési irányaival szemben.

Ajánljuk a kötetet mindazoknak, akiket érdekelnek a ma és a holnap járművei, azok hatása az életünkre a termeléstől a fogyasztáson át az életmódig, valamint azoknak is, akik el kívánnak gondolkodni a ma emberének a jövőre vonatkozó vízióiról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csizmadia-rechnitzer-az-onvezeto-jarmuvek-vilaga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave